Új földközeli kisbolygókat talált a napokban Sárneczky Krisztián, a Hun-Ren Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének kutatója, akit augusztusban beválasztottak a Nemzetközi Csillagászati Unió legújabb tiszteletbeli tagjai közé.
A magyar csillagász az elmúlt két évben három földközeli kisbolygót fedezett fel kevéssel a légkörbe érésük előtt, ami az egész világon különlegesnek számít. Idén júliusban két új üstököst talált egy héten belül, pár nappal ezelőtt pedig több, eddig még nem ismert földközeli kisbolygóra bukkant a Piszkéstetői Obszervatórium távcsövével.
„Nehéz üstököst találni, hiszen előfordul, hogy egy évben világszerte is csak összesen néhány tucatot fedeznek fel, sokkal kevesebbet, mint kisbolygóból vagy szupernóvából”
– magyarázta Sárneczky Krisztián csillagász. Ez az egyik legnehezebb, de az egyik legnagyobb presztízsű ág is a csillagászatban, hiszen egy több száz éves hagyomány szerint a felfedezett égitest automatikusan megkapja a felfedezőjének a nevét.
Az üstökösök jelentősége abban áll a kutató szerint, hogy ezek amolyan időkapszulaként működnek, azaz olyan anyagokat tartalmazhatnak, amelyek a Naprendszer kialakulásakor keletkezhettek.
„Ha egy ilyen üstökös először látogat hozzánk, az friss anyagot hozhat, amelyből jobban megismerhető a Naprendszerünk kialakulása”
– magyarázta. De nemcsak az üstökösök fontosak, hanem a Föld közelében elhaladó kisbolygók is, hiszen ezek közül bármelyik veszélyes lehet az emberiségre.
Az elmúlt években Piszkéstetőről felfedezett több mint kétszázhúsz földközeli kisbolygóból három az észlelése után néhány órával elérte a Föld légkörét, de szerencsére csak kisebb törmelékeik érték el a felszínt.
„Eddig nyolc ilyet ismerünk csak, és ebből hármat Magyarországon találtak, a többit a NASA által támogatott programok keretében észlelték a kollégák”
– hangsúlyozta Sárneczky Krisztián, majd hozzátette, augusztus utolsó hetében összesen nyolc földközeli kisbolygót fedezett fel, bár ezek közül egyik sem jön majd extrém közel a Földhöz.
A csillagász az üstökösöket és a kisbolygókat a mátrai Piszkéstetői Obszervatórium 1962 óta működő távcsövével észlelte. A kezdetek óta több nagyobb átalakításon is átesett az eszköz: kicserélték a teljes motorikus rendszerét, megtízszerezték a távcső látómezejét, és ma már digitálisan rögzítik a képeket.
Jelenleg egy 116 megapixeles detektor jelenti a távcső szemét, azaz ez gyűjti össze a beérkező fotonokat. Az utóbbi időben pedig a kisbolygók keresésében nemcsak az egyre jobb távcsövek, hanem már a mesterségesintelligencia-alapú algoritmusok is segítik Sárneczky Krisztiánék munkáját – utóbbiak még tesztfázisban vannak, ugyanakkor nagy reményeket fűznek hozzá, mivel ezek az MI alapú programok sokkal pontosabban és sokkal gyorsabban ki tudják szűrni a kisbolygókat, mint a korábbi klasszikus szoftvereik.
Ezek is érdekelhetnek:
(Forrás: MTI)