A Naprendszer egyik legkülönösebb égitestén az idő egészen másképp telik, mint amit a Földön megszoktunk.
A Naprendszerünk legismertebb törpebolyógjának, a Plútónak a története az Uránusz 19. századi megfigyelésével indult, amikor a bolygó pályájában apró, de feltűnő eltérések jelentek meg a Newton-féle gravitációs elmélet előrejelzéseihez képest. Ezeket az eltéréseket Urbain Le Verrier francia csillagász egy addig ismeretlen bolygó hatásával magyarázta, ami végül 1846. szeptember 23-án a Neptunusz felfedezéséhez vezetett.
Az Uránusz mozgása azonban továbbra sem illett tökéletesen a modellbe, ezért Percival Lowell amerikai csillagász egy még távolabbi égitest létezését feltételezte, számításai pedig beigazolódtak, amikor 1930. február 18-án Clyde Tombaugh szintén amerikai csillagász rátalált a Plútóra (aminek a nevét egyébként egy 11 éves lány, Venetia Burney adta).
Az újonnan felfedezett égitest a bolygó besorolást kapta, ez a státusz egészen 2006-ig kitartott, amikor is a Nemzetközi Csillagászati Unió törpebolygóvá minősítette vissza, mert nem felel meg a modern bolygó definíciójának*.
*A bolygó olyan égitest, amely a csillaga körül kering, saját gravitációjától gömb alakú (vagy majdnem az), kitakarította a környezetét a keringési pályáján, így nem marad mellette hasonló méretű másik égitest (kivéve a holdakat), és nem elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen.
Bár a Plútó nem bolygó, azért így sem unalmas világ, például azért sem, mert öt ismert holdja közül a Charon mérete nagyjából a Plútó felét teszi ki. Ez pedig egészen egyedülálló arány a Naprendszerben: sehol máshol nincs olyan hold, amely ennyire nagy lenne a kísért égitestéhez képest.
Talán még ennél is izgalmasabb azonban az, hogy a Plútó 248 földi év alatt kerüli meg a Napot, vagyis a felfedezéshez viszonyítva az első plútói év csak 2178. március 23-án ér majd véget. Más szóval: amióta egyáltalán tudunk a törpebolygó létezéséről, ott még nem telt el egyetlen teljes esztendő sem.
(Forrás: IFL Science, fotó: NASA)
Ez is érdekelhet:
Rejtélyes objektumra bukkantak, alapjaiban írhatja újra, amit eddig a galaxisok születéséről gondoltunk
A szakértők csak a „sötét univerzum ablakaként” emlegetik.
Sikerülhetett megpillantani a világegyetem legelső csillagjait
Fényük több mint 13 milliárd évnyi utazás után érkezett meg hozzánk.
Meglepő hatással van a Földre a Mars
A Mars nemcsak egy vörös pont az égen, hanem egy csendes, mégis a mai napig meghatározó szereplő a Föld életében.
