Természetesen van rá magyarázat.
A katolikus országokban 443 évvel ezelőtt a mai napon, azaz 1582. október 4-én lépett életbe a Gergely-naptár, amely a julián naptárt váltotta. Ez azzal járt együtt, hogy október 4-ét október 15. követte – ezért:
A julián naptár egy éve és a szoláris év (a Földnek a Nap körüli keringési ideje) között volt egy kis eltérés (évenként kicsit kevesebb, mint negyed nap), amit anno úgy kompenzáltak, hogy minden negyedik évben beiktattak egy szökőnapot. Ez viszont már túl sok korrekció volt, így a naptár 400 év alatt kábé három nappal előzte meg a szoláris évet. Ezt a csúszást hozta rendbe a Gergely-naptár úgy, hogy a négyszázzal nem osztható kerek évszázadok nem szökőévek, hanem 365 napos évek maradnak – így 1700, 1800 és 1900 nem volt szökőév, míg 2000 az volt.
Egyébként a még ezek után is fennmaradó eltérés 3320 év alatt okoz majdnem egy nap eltolódást. A jelenlegi számítások szerint 4782-ben várható legközelebb, hogy egy napot ki kell hagyni a Gergely-naptár és a szoláris év különbsége miatt.
(Forrás: Wikipedia, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Miért szögletes dobozban szállítják ki a kerek pizzát, amit háromszögekre vágunk?
Miért háromszögre vágják a pizzát, és miért kerek egyáltalán a pizza? Pizzageometriai kérdéseket tisztázunk.
Tudod, miért nem szögletesek a repülők ablakai?
A repülőgépek ablakai nem véletlenül nem szögletesek, hanem kerekek, ez egy fontos biztonsági megoldás.
Ezért nevezik New Yorkot Nagy Almának
New York városát gyakran emlegetik „Big Apple”, azaz a „Nagy Alma” néven, de vajon honnan jött ez a becenév?
