Az emberi tevékenység okozta felmelegedés eredménye lehet (ez is).
Az Antarktisz jeges felszíne alatt több mint száz vulkán szunnyad, amelyek közül sok a kontinens nyugati partvidékén összpontosul. A kutatók pedig arra figyelmeztetnek hogy a jégtakaró olvadása ezeknek a tűzhányóknak a kitöréséhez vezethet.
Rohamtempóban zöldül a Föld jeges kontinense
Az emberiség okozta felmelegedés egyre inkább átalakítja a természetet, még az annyira elszigetelt helyeken is, mint az Antarktisz.
Az éghajlati változások hatásai már most is megmutatkoznak, hiszen az olvadó jég nemcsak a globális tengerszint-emelkedést gyorsítja, hanem a vulkáni aktivitást is befolyásolja. Ahogy a jégtakaró tömege csökken, enyhül az alatta lévő kőzetekre nehezedő nyomás, ami lehetővé teszi a magma kitágulását, ami pedig növeli a magmakamra falaira nehezedő feszültséget, és akár vulkánkitörésekhez is vezethet. Ráadásul a magma oldott állapotú gázokat tartalmaz, amik a nyomás csökkenésekor hirtelen, robbanásszerűen szabadulnak fel, hasonlóan ahhoz, ahogy egy felrázott szénsavas üdítő szökik ki a palackból.
Az ilyen vulkánkitörések gyakran rejtve maradnak a jégfelszín alatt, de a következményeik jelentősek: a kitörések során felszabaduló hő tovább olvaszthatja a jeget mélyen a felszín alatt, ami további „súlyvesztést”okoz, és még több vulkánkitöréshez vezethet.
A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy bár ez a folyamat lassan, több száz év alatt játszódik le, hosszútávon is érzékelhetők lesznek a hatásai, még akkor is, ha sikerülne mérsékelni az emberi tevékenység okozta felmelegedést.
A tudósok szerint hasonló események történhettek az utolsó jégkorszak idején is, amikor az Antarktiszt jóval vastagabb jégréteg borította.
(Forrás: Livescience, fotó: NASA/John Sonntag)
Ez is érdekelhet:
Jelentősen nőtt a Föld szárazföldjeinek aránya, már nem 29%, és ez rossz hír
Az iskolában úgy tanultuk, hogy bolygónk felszínének körülbelül 71%-át víz borítja, míg a szárazföldek aránya 29%. Ma már ez nem így van.
Három éven belül lehet olyan nap, amikor jégmentes lesz az Északi-sarkvidék
Az Arktisz jövője egyre inkább azt mutatja, hogy az emberi tevékenység alapjaiban változtatja meg a természet egyensúlyát.
2024 a legmelegebb év volt 1901 óta
A 2024-es év a legmelegebb volt 1901 óta Magyarországon, és a 2023-as, csapadékos évet követően ismét aszályos.
