Egyedülálló szuperbaktérium-térképet készítettek magyar kutatók egy nemzetközi projekt keretében, ami az egyik legveszélyesebb kórházi baktérium globális jelenlétét és terjedését mutatja be részletesen.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Központban működő Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium vezette kutatás eredményei új fejezetet nyithatnak az antibiotikum-rezisztens kórházi fertőzések elleni küzdelemben. A kutatók a térképet használva olyan bakteriofág alapú kezelést fejlesztenek, amely – a hatástalanná vált antibiotikumok ígéretes alternatívájaként – célzottan pusztítja el a leginkább terjedő szuperbaktériumokat. A kutatócsoport eredményeit a Cell című tudományos folyóirat tette közzé szeptember 26-án.
A közlemény szerint a Kintses Bálint és Papp Balázs vezette kutatócsoportok ezzel az új megközelítéssel jelentős előrelépést tettek a világszerte problémát jelentő kórházi fertőzések megfékezésében. Együttműködésben a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal (NNGYK), az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratóriummal, illetve - Magyarországot is beleértve – öt kelet-európai ország számos egészségügyi intézményével,
egyedülálló térképet készítettek az egyik legveszélyesebb kórházi kórokozó (Acinetobacter baumannii) kelet-európai és világszintű előfordulásáról és az egyes változatok terjedésének mintázatairól.
Ezek az információk szisztematikusan összegyűjtve felbecsülhetetlen értéket képviselnek a járványügyi előrejelzések és a gyógyszerfejlesztés szempontjából. A szegedi kutatók által kidolgozott szuperbaktérium-térkép alapja a baktériumok génkészletének részletes elemzése, amely pontos információt ad a vizsgált szuperbaktérium-fajok változatosságáról.
Az eddig példátlan világtérkép segítségével a kutatók felfedezték, hogy bár a fajon belüli változatosság hatalmas, egy-egy régióban csupán néhány változat uralkodik.
Ha rendelkezésre állna legalább nyolc-tíz különböző, az adott régióra szabott bakteriofág-készítmény, az adott baktérium okozta kórházi fertőzések 80 százalékát kezelni lehetne.
Állatkísérletek is igazolták, hogy hatékony fágkombinációk állíthatók össze a kelet-európai régióban előforduló törzsek ellen.
„Ha pedig ismerjük, hogy mely országokban fertőzik nagyjából ugyanazok a baktériumváltozatok a kórházban ápolt betegeket – akik különösen érzékenyek ezekre az infekciókra –, akkor globális összefogással hatékonyabb klinikai vizsgálatokat lehetne végezni a célzott fágkészítményekkel. A bakteriofág-terápiára szolgáló gyógyszerek engedélyezésének egyik fő akadálya ugyanis az, hogy nem tudjuk, kik azok a betegek, akiknek ugyanarra a fágkezelésre van szükségük, ezért az eddigi klinikai vizsgálatok sikertelenek voltak” – magyarázták a kutatók.
Ezek is érdekelhetnek:
Beigazolódott az, amitől féltünk: az egyik legdurvább nemi betegséggel már nem tudunk mit kezdeni
A szuperkankó hivatalosan is megérkezett közénk.
Speciálisan kifejlesztett mezőgazdasági növényekből bányásznak nikkelt az akkumulátorokhoz
Lehetőleg ne járjunk ezekre a földekre csipegetni vagy legelészni.
A lézerfizika kiemelkedő eredményeinek állítottak emléket Szegeden
Szegedre érkezett Anne L'Huillier Nobel-díjas fizikus, a Lundi Egyetem Atomfizika Tanszékének professzora, aki az attoszekundumos szimpózium díszvendégeként tartott előadást.
