A világsajtó már hónapok óta Észak-Koreától bűzlik, de ez nem csoda, a távol-keleti országban ugyanis egyre jobban a feje tetejére áll a világ, ami azért hallatlanul durva, mert már évtizedek óta épp ésszel felfoghatatlan, ami ott zajlik.

Közel egy hónapja hidrogénbombát robbantottak Észak-Koreában, és mint később kiderült, a robbantás következtében csuszamlások és törések keletkeztek a földben, valamint a Richter-skála szerinti 6,3-as földrengést mértek. Ez olyan erős volt, hogy még Kínában is érezték, s csak összehasonlításképp: ez a Magyarország történetében mért legerősebb, 1763-as komáromi földrengéssel volt egyenértékű. Az egyik legfőbb gond a nukleáris fegyverekkel egyébként az, hogy a tudományos-technikai fejlődéssel párhuzamosan ezeknek is sikerült növelni a hatékonyságát: a legutóbbi észak-koreai nukleáris teszt során például 17-szer akkora bombát robbantottak fel, mit amit Hirosimára dobtak le.

Ez a hangulatos felvétel megmutatja, milyen volt Hirosima a lebombázása előtt

A hirosimaiak élete 1945. augusztus 6-án végleg megváltozott.

Az észak-koreai rezsim egy nemrég tett bejelentés szerint ismét megmutatná, hogy mire képes, így a csendes-óceáni térségben, a tenger felett is elvégezne egy kísérleti nukleáris robbantást. Mondani sem kell, hogy ez mennyivel súlyosabb következményekkel járna, mint a legutóbbi, amelyet a föld alatt végeztek el.

Japán nagyon megihatná az egésznek a levét

Utoljára 1980-ban végeztek földfelszíni atombomba-robbantást a térségben, akkor ugye a kínaiak mókáztak, ezúttal pedig Észak-Korea gondoskodna a buliról, amely nagyjából úgy nézne ki, hogy átrepítenének Japán felett egy atomrakétát, majd valahol a közelben, a levegőben indulna a nagy tűzijáték. Amennyiben a detonációval valami balul sülne el, és mondjuk Japán felett robbanna a bomba, annak ismét tragikus következményei lehetnének – szerencsére az észak-koreai rezsim vérprofi, és természetükből fakadóan hibázásra képtelen egyedekből áll.

Két hét alatt hozzánk is elérne a sugárzás

Nagyjából két hét alatt a radioaktív sugárzás az egész északi félgömbön szétterjedne, ez az Átfogó Atomcsend Szerződés egyik munkatársa, Lassina Zerbo által posztolt animációból is kiderül:

Lassina Zerbo on Twitter

In response to inquiries: Rough simulation (Sept15-29) of #radio-isotope cloud from hypothetical atmospheric burst over Pacific: #CTBT #IMS https://t.co/361ZBkoUy7

Mivel a sugárszennyezés észak-keletre tarolna, főként Észak-Amerika északi területeit, Kanadát és az Amerikai Egyesült Államokat veszélyeztetné, és persze kijutna a buliból a japánok mellett többek között az oroszoknak, a kínaiaknak, és nekünk, európaiaknak is. Szerencsére a robbanást követő első 7 óra után mintegy 90%-ot veszítene a sugárzás az intenzitásból, így nálunk nem volna akkora a baj, mint mondjuk az amerikaiaknál. A többek között stronciumból, cirkóniumból, rubídiumból és céziumból álló hatalmas, sűrű felhőből fekete, radioaktív eső hullna. Kicsit úgy hangzik, mint a végítélet (első) napja.

Egyébként nagyon nem lenne mindegy, hogy hidrogén- vagy atombomba robbanna:

Ezért sokkalta pusztítóbb a hidrogénbomba az atombombánál

Az észak-koreai események után érdemes jobban megvizsgálni a kérdést.

(via)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Így néz ki egy rejtett galaxis a Földtől 11 millió fényévre

Van egy szó, amit a világ szinte minden nyelvén hasonlóan értenek és használnak

Erre a tíz egyszerű kérdésre iskolásként tudtad a választ – vajon most is menne?

További cikkeink a témában