Minden képalkotó szenzor üzemi hőmérsékleten, jöhetnek a tudományos vizsgálatok!
Hivatalosan is befejeződött a James Webb űrteleszkóp összehangolása, közölte az eszköz hivatalos Youtube-oldala. A teleszkóp beállítása során ellenőrizték a Webb összes képalkotó műszerét, amiről egy hangulatos, egyperces videó is készült:
A fenti teszthez a Webb a Nagy Magellán-felhő egy részét, a Tejútrendszer egy szatellitgalaxisát fürkészte, amely csillagok százezreiből álló sűrű mezőt kínált a teleszkóp szenzorainak. A Webb három képalkotó műszere a NIRCam (a képek itt 2 mikronos hullámhosszon láthatók), a NIRISS (1,5 mikron) és a MIRI (7,7 mikron, ami egy hosszabb, a csillagközi felhők emisszióját, valamint a csillagfényt mutató hullámhossz). Végül a Webb Fine Guidance szenzora követi nyomon a vezetőcsillagokat, hogy a teleszkóp precízen mutasson azokra.
A képadatok segítségével nemcsak a képélességet értékelték, de pontosan bemérték és kalibrálták a finom képtorzulásokat és a műszerérzékelők közötti igazításokat is, a Webb átfogó műszerkalibrációs folyamatának részeként.
Miután a kalibrálás sikeresen megtörtént, és minden eszköz felvette az üzemi hőmérsékletet, a csapat készen áll az üzembe helyezésre. A következő két hónapban a James Webb berendezéseit konfigurálják, a tudományos vizsgálatok ezután, valamikor a nyár folyamán indulnak.
Vegyük át ismét: mi is a James Webb?
A NASA második igazgatójáról elnevezett teleszkóp a Nap-Föld tengely körül keringve, az L2 Lagrange-pontból vizsgálja a Naprendszer objektumait, az öt-tíz évre tervezett élettartamán keresztül korábban elérhetetlen felbontású felvételeket készít majd. A héttonnás, 6,5 méter átmérőjű főtükörrel és különösen terjedelmes (21 m×14 m-es méteres) hővédő pajzzsal rendelkező James Webb űrteleszkóp teljesítménye százszor nagyobb, mint elődjéé, a Hubble űrteleszkópé, így nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzol el, a remények szerint információkkal szolgál az első csillagok és galaxisok kialakulásáról. A James Webb a világegyetem legkorábbi, 13 milliárd évvel ezelőtti korszakát fogja feltárni, vagyis láthatjuk, mi történt néhány százmillió évvel az ősrobbanás után, ami az univerzum léptékeiben nagyon kis időnek számít.
Érdemes belenézni a James Webb eddigi, bemelegítésnek számító munkásságába is: