A Rák-ködöt vizsgálva bukkantak rá.

Szupererős részecskegyorsítót rejthet magában a Földtől 6500 fényévnyire lévő Rák-köd, a felfedezés pedig megdöntheti a klasszikus fizikai elméleteket.

A Rák-köd egy 1054-ben, a kínai Északi Szung dinasztia (960-1127) csillagászai által észlelt szupernóva-robbanás maradványa. Ez a modern csillagászok által azonosított első szupernóva-maradvány, amelynek történelme egyértelműen végigkövethető. Az objektum egyike azon kevés energiaforrásoknak, melyeket minden energiasávban mértek: rádió-, infravörös, optikai, ultraibolya-, röntgen- és gammasugárzásban is.

A felfedezés a kínai LHAASO (Large High Altitude Air Shower Observatory) obszervatóriumban, az ország vezető tudományos és technológiai infrastrukturális létesítményében, a délnyugati Szecsuán tartományban lévő Taocsengben végzett megfigyeléseken alapul.

A fényességet célzó mérések egy szélsőségesen nagy energiájú részecskegyorsító jelenlétére utalnak a Rák-köd magrégiójában. Mérete a Naprendszer nagyjából egytizedének felel meg. Az LHAASO vezető kutatója, Cao Csen elmondta, hogy...

„A gyorsító 20 ezerszer nagyobb mértékben képes energizálni az elektronokat, mint a Föld legnagyobb, ember alkotta részecskegyorsítója. Ezzel eléri a klasszikus elektrodinamika és az ideális magnetohidrodinamika elméleti határait.”

Eközben...

(Forrás: New Scientist, MTI, fotó: ESO / Manu Mejias)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Vagány nők a magasban: így hasított a Wizz Air nőnapi járata 

120 nap alatt, kézzel épített fel egy csúszdás-medencés lakóházat két férfi

Miért éppen ma van a matematika leghíresebb számának a napja?

További cikkeink a témában
A Player kérdése: Hétvégén indul az F1-szezon. Követed az idei bajnokságot?
25% Persze, nagyon várom már a futamokat.
15% Többnyire igen, megpróbálok minél inkább képben lenni.
17% Ha belefutok, belenézek egy-két futamba.
43% Nem érdekel az F1.