Lassan eltűnik a föld alatt a világ egyik legnagyobb városa, és a helyzet már most durvább, mint hinnéd
Van a világon néhány város, amelyik szó szerint a saját súlya alatt roskad össze, és Mexikóváros most nagyon közel került ehhez a ponthoz. A NASA új műholdas adatai alapján ugyanis a gigantikus metropolisz bizonyos részei elképesztő tempóban süllyednek,
helyenként évente 25–50 centiméterrel. Ez elsőre talán nem hangzik soknak, de egy ekkora városnál már néhány év alatt is látványos és veszélyes elmozdulásokat okozhat.
A legdurvább, hogy a folyamat nem valamilyen váratlan természeti katasztrófa miatt indult be, hanem évtizedek óta fokozatosan gyorsul. Mexikóváros alatt ugyanis egykori (Texcoco-)tómeder húzódik, és a talaj már eleve érzékenyebb volt a megszokottnál. A közel 22 milliós város vízigénye közben folyamatosan nőtt, a talajvíz intenzív kiszivattyúzása pedig lassan kiürítette azokat a rétegeket, amelyek korábban stabilan tartották a felszínt.
Kiszámolták, hány embert bírna el valójában a Föld, a végeredmény pedig téged is meg fog lepni
Bár a 12 milliárdos népesség felé száguldunk, a kutatók szerint a Földnek már a mostani tömeg is sok. De mennyi lenne az optimális?
A következmények ma már szabad szemmel is láthatók: történelmi épületek dőlnek meg, utcák deformálódnak, és a szakemberek szerint a város kritikus infrastruktúrája is veszélybe került. A metróhálózat, a csatornarendszer, az ivóvízellátás és rengeteg lakóépület is megszenvedi a talaj folyamatos mozgását. Különösen aggasztó a helyzet a nemzetközi repülőtér környékén, illetve a Függetlenség-emlékmű közelében, ahol havi szinten akár két centiméteres süllyedést is mértek.
A kutatók szerint az elmúlt kevesebb mint száz évben egyes városrészek több mint 12 métert kerültek lejjebb. Ez már nem egyszerű urbanisztikai probléma, hanem egy olyan folyamat, ami hosszú távon az egész város működését átírhatja.
A méréseket a NISAR nevű műhold végezte, ami elképesztő pontossággal figyeli a Föld felszínének változásait. A kutatók abban bíznak, hogy a technológia hamarosan még részletesebb képet adhat a süllyedésről, akár egyetlen épület szintjén is. Ugyanezt a rendszert a jövőben más természeti folyamatok, például földtani mozgások vagy a klímaváltozás hatásainak megfigyelésére is használhatják majd.
(Forrás: Science Alert, fotó: NASA/JPL-Caltech/David Bekaert, nyitókép: Unsplash/Diwei Zhu)
Ez is érdekelhet:
Itt nem a láva az úr: ez a világ egyetlen vulkánja, aminek a belseje látogatható
Izlandon található ez az egyetlen ismert pont a Földön, ahol szó szerint besétálhatsz egy vulkán gyomrába.
Valami elromlott az Atlanti-óceánban: 300 kilométert mozdult a Golf-áramlat, és Európa fűtését is lekapcsolhatja
Valami nagyon nem úgy működik az Atlanti-óceánban, ahogy eddig megszoktuk, és ez nem jelent jót, Európára nézve sem.
Miért felfedezetlen a Föld tengerfenekének 99,999%-a?
Kis túlzással többet tudunk a Holdról, mint a saját bolygónkról. De miért?
