Spoiler: az emberi köröm nem a véletlen műve, hanem egy rendkívül sikeres evolúciós fejlesztés.
Az emberi kéz és láb egyik legapróbb, mégis legérdekesebb része a rugalmas, mégis kemény, enyhén domború szarulemez, ami az ujjak végpercét borítja, azaz a köröm. Talán nem is gondolnánk, mennyire nélkülözhetetlen, pedig nem csupán testünk esztétikai kiegészítői, hanem több millió évnyi evolúció eredményei, amik kulcsszerepet játszottak őseink túlélésében, és ami nélkül a mi mindennapi életünk sokkal nehezebbé válna.
A köröm fő alkotóeleme a keratin nevű fehérje, ami többek között a hajunkban is megtalálható. Bár a körömsejtek már nem élnek, egykor tápanyagokban gazdagok voltak, épp ezért árulkodhat a köröm állapota a szervezet egészségéről – a töredezett, elszíneződött vagy deformált körmök gyakran vitaminhiányt vagy belső problémát jeleznek.
A kézkörmök több feladatot is ellátnak egyszerre: megerősítik az ujjvégeket, így biztosabb fogást adnak, és megvédik a bőrt a fertőzésektől, sérülésektől. A körömlemez alatt sűrű ideghálózat húzódik, ami fokozza a tapintás és az érintés érzékenységét. Ez a különleges adottság teszi lehetővé azt, hogy olyan finom, precíz, aprólékos mozdulatokat végezzünk, például begomboljunk egy inget vagy könnyedén felvegyünk egy pici tárgyat, mondjuk egy puzzle-darabkát. Elég nehézkes lenne mindez, szinte lehetetlenné válnának az ilyen mozdulatok, ha az ujjaink vége puha és védtelen lenne, vagy ha éppen karmunk lenne, ami a ragadozók esetében a vadászathoz vagy ásáshoz hasznosak.
A lábujjkörmök némileg más feladatot kaptak
Míg a kézkörmök segítik a fogást, addig a lábujjkörmök elsődleges funkciója a védelem az ütődésekkel és a fertőzésekkel szemben – a lábujjak, különösen a nagylábujj, könnyen megsérülhetnek, például ha beütjük őket, a köröm viszont kemény pajzsként óvja őket az ilyen külső hatásoktól.
Érdekesség, hogy a lábujjkörmök sokkal lassabban nőnek, mint a kézkörmök: míg a kezeinken havonta átlagosan 3,5 millimétert nő a köröm, a lábujjakon csupán 1,6 millimétert. Ennek oka részben a gyengébb vérellátás – a szívhez közelebb eső ujjak több tápanyagot kapnak, így a körmök is gyorsabban nőnek.
A főemlősök között nemcsak az emberek, hanem a majmok, csimpánzok és gorillák is rendelkeznek körmökkel. Ők is használják ezeket vakarózásra, csipkedésre vagy épp kapaszkodásra.
A köröm evolúciós célja tehát az volt, hogy védje az érzékeny ujjvégeket, miközben segíti a precíz, aprólékos mozdulatokat. És bár ma már gyakran lakkozzuk, formázzuk és díszítjük őket esztétikai, a valódi szerepük továbbra is változatlan.
(Forrás: Healthline, The Conversation, fotó: Unsplash)
Ez is érdekelhet:
Miért van fülcimpánk?
A fülcimpánk hasznos testrész vagy evolúciós melléktermék?
Mi a fenéért van szempillánk?
A szempillák sokkal fontosabb feladatot látnak el, mint elsőre hinnénk, sőt igazi hősök.
Mi történik azzal, aki az űrben hal meg?
Spoiler: nem mindegy, hogy az űrben, az űrállomáson, a Holdon vagy egy másik égitesten következik be a tragédia.
