A fogaink nemcsak a mosolyunk részei, hanem az egyik legfontosabb „eszközeink” az evéshez. Az, hogy gyerekként tejfogaink, később pedig maradó fogaink vannak, nem véletlen evolúciós trükk.
Az állatok fogai alapvetően a táplálkozáshoz igazodnak: a ragadozók éles fogakkal tépik a húst, a növényevők laposabb felszínnel őrlik a növényeket. Vannak fajok, amelyeknél a fogak speciális feladatokat is ellátnak, például ásásra vagy harcra használják őket, mint az elefántok vagy a rozmár agyarai. Egy azonban minden foggal rendelkező élőlény esetében igaz: a fogak mindenkinél kopnak. Egyes állatok folyamatosan növesztik őket, míg mások szinte végtelen mennyiségben cserélik le a fogaikat, ahogy például a cápák vagy a krokodilok.
Az ember esetében az evolúció takarékosabb megoldást választott, merthogy életünk során mindössze két készletet kapunk: vannak tej- és maradó fogaink. De miért kell egyáltalán kettő?
A tejfogak már a születés előtt fejlődni kezdenek, mégis csak hat-nyolc hónapos korban bújnak elő az ínyből. Ezek kisebbek, hiszen egy baba vagy kisgyerek állkapcsába egyszerűen nem férnének be nagyobb fogak. Ahogy nő a fej, az arc és az állcsont, helyet kapnak a nagyobb, erősebb maradó fogak, amelyek hatékonyabban tudják aprítani az ételt. A fogak formája sem véletlen: elöl harapunk és tépünk, hátul őrlünk és rágunk.
A legtöbb gyerek öt-hat éves kora körül veszíti el az első tejfogát, majd nagyjából tizenkét éves korig lecserélődik mind a húsz. A maradó fogsor általában 28 fogból áll, amihez néha még négy bölcsességfog is társul, bár ezek nem mindenkinek nőnek ki.
Ennek a kétlépcsős rendszernek (tejfog-maradandó fog) az az előnye, hogy a fogak mindig arányban maradnak az arc méretével, így gyerekként és felnőttként is hatékonyan tudunk rágni – tehát ez egy okosan időzített csereprogram, ami végigkíséri a növekedésünket.
Fontos azonban, hogy hiába cseréljük le a fogainkat, a tejfogak egészsége kulcsfontosságú, mert a túl korai elvesztésük helyhiányt és torlódást okozhat a maradó fogaknál. Ráadásul a fogak nem képesek maguktól gyógyulni, mint a csontok, ezért a rendszeres ápolás, a fogkrém, a fogselyem és a fogorvosi kontroll hosszú távon is meghatározza, meddig marad ép a mosolyunk.
(Forrás: The Conversation, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Miért van tükör szinte minden liftben?
Nem véletlenül van tükör a legtöbb liftben.
Mi a fenéért van mellbimbójuk a férfiaknak?
Minek nekünk egy testrész, ami látszólag semmire sem jó?
Miért van a cipzárokra írva, hogy YKK?
Az YKK egy közel százéves mestermű, ami észrevétlenül vált a modern világ egyik legpraktikusabb találmányává, azzal, hogy csendben, de magabiztosan tartja össze a bolygó ruháit nap mint nap.
