De ha nem rabszolgák, akkor kik építették a piramisokat?
Az egyiptomi piramisok építése évszázadok óta foglalkoztatja az emberiség képzeletét, és számos tévhit övezi, miszerint rabszolgák, esteleg zsidó foglyok építették volna őket. Ezek a mítoszok részben hollywoodi filmekből, részben a Mózes második könyvéből, valamint Hérodotosz görög történetíró feljegyzéseiből erednek, aki időszámításunk előtt 5. században azt írta, hogy a piramisokat láncra vert rabszolgák építették. Azonban a modern régészeti leletek és kutatások megcáfolják ezt a nézetet, és azt bizonyítják, hogy a piramisokat fizetett helyi munkások alkották meg.
Az árulkodó leletek
1990-ben a gízai piramisok közelében olyan sírokat fedeztek fel, amikben a piramisépítők nyugodtak. Ezek a fáraók nyughelyéhez való közelségükkel és a bennük talált, a túlvilági útra szánt tárgyakkal pedig azt mutatják, hogy az építőket megbecsülték, így minden bizonnyal ők nem rabszolgák voltak. Erre utal az is, hogy a sírokban a holttesteket az ókori egyiptomi hiedelmeknek megfelelően, magzati pózban, nyugatra néző fejjel és keletre néző lábakkal temették el. Ez a gondos temetkezés nem volt jellemző a rabszolgákra.
A régészek emellett a Heit el-Ghurab nevű lelőhelynél egy hatalmas komplexumot, tártak fel, ami valószínűleg a munkások ideiglenes otthona volt, akár 1600-an is aludhattak ott. A helyszínen rengeteg ételmaradványt, például kenyeret, marha-, kecske-, juh- és halfogyasztás nyomait fedezték fel, ami arra utal, hogy a munkásokat jól táplálták, ami nem volt jellemző a rabszolgaságra.
A piramisok belsejében rejtett hieroglifák is árulkodó információkkal bírnak, ezek a feliratok többek között a munkáscsoportok neveit is megörökítették, valamint azt, hogy az egyes brigádok mikor vettek részt az építkezésben. A jelek emellett egyiptomi városokra és régiókra is utalnak, azt sugallván, hogy az építők helyi lakosok voltak. Mindebből pedig úgy tűnik, hogy a munka szigorúan szervezett volt.
A régészeti bizonyítékok szerint tehát az építők egy része hivatásos építőmunkás lehetett, mások valószínűleg szezonális mezőgazdasági munkások voltak, akik az idényen kívül a piramisokon dolgoztak. Ugyanakkor kényszermunkára utaló jeleket nem találtak, ami abba az irányba mutat, hogy a munkások valójában rabszolgasors helyett önként, fizetségért dolgoztak.
A piramisok építése
A piramisok építése során a köveket a Níluson szállították a kőbányákból, például mészkövet a folyó keleti partjáról, gránitot Asszuánból, gipszet és bazaltot Fajjúmból, valamint fát Libanonból. Rézszerszámokkal (csákánnyal és fűrésszel) munkálták meg a köveket, és meredek rámpák, tégla- és homokrétegek segítségével juttatták őket a magasba. Bár a pontos módszerek máig rejtélyesek, a piramisok a mérnöki bravúr és a szervezett munkaerő lenyűgöző bizonyítékai.
(Forrás: World Atlas, Discover Magazine, Wikipédia, fotó: Unsplash)
Ez is érdekelhet:
Mi történik azzal, aki az űrben hal meg?
Spoiler: nem mindegy, hogy az űrben, az űrállomáson, a Holdon vagy egy másik égitesten következik be a tragédia.
A pusztakezes bunyó, ami 42 meneten át tartott, mielőtt a rendőrség félbeszakította
Ez volt a korai boksztörténelem első legendás meccse.
Mi történt a Holtak hegyénél? – Kilenc egyetemista halt meg rejtélyes módon az Urálban
A Gyatlov-tragédia a huszadik század egyik legrejtélyesebb esete, amelyet hatvanhat év után sem sikerült minden részletében megmagyarázni.
