Felfedezték az első olyan galaxist, amely extrém ultraibolya sugárzást bocsát ki magából, ebből pedig megtudhatjuk, hogyan végződött az univerzum sötét korszaka több mint 13 milliárd évvel ezelőtt.
Az ősrobbanás után egy ideig teljes sötétség uralkodott, majd mintegy 13 milliárd évvel ezelőtt megjelentek az első csillagok és galaxisok, amelyek ismét fényt hoztak a világűrbe. Később ezek ionizálták az intergalaktikus tér összes gázatomját úgy, hogy ellopták tőlük az elektronjaikat.
Sohasem leszünk olyan helyzetben, hogy ezt a jelenséget közvetlen megfigyeléssel igazoljuk, de...
Több információ szerzéséhez a kutatóknak az ősgalaxisokhoz hasonlatos, közeli ultraibolya galaxisokat kell megfigyelniük, amelyek elegendő ionizált fotont sugároznak ki és ezek el is érik a Földet.
Csak nemrég fedeztek fel a csillagászok néhány tucatnyi ultraibolya sugárzású galaxist. Ezek azonban vagy nagyon közel vagy nagyon távol vannak a Naprendszerhez. Az Indiából 2015-ben felbocsátott AstroSat műhold UVIT ultraibolya teleszkópja azonban kezdetben csak a közepes távolságra lévő ultraibolya galaxisok felkutatását tette lehetővé. Így a tudósok most fedezték fel ezen a területen az első galaxist, amely extrém mértékű ultraibolya sugárzást bocsát ki.
Az AUDFs01 nevű galaxis mintegy 30 milliárd fényévnyire található a Naprendszertől. Az ehhez hasonló további galaxisok felfedezése lehetővé tenné az univerzum ionizációs periódusának alaposabb megismerését.
Így nézett ki a legősibb galaxis
A részletgazdag felvétel segítheti a kutatókat a galaxisok kialakulásának megismerésében.
(Forrás: MTI, fotó: Getty Images)
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
