A brutalista építészet az ötvenes évektől vált népszerűvé, elsősorban a keleti blokk országaiban. A hatalmas tömegérzetet keltő, erődítményszerű betonkolosszusokról még a berlini fal leomlása és a varsói szerződés megszüntetése után sem lehet megfeledkezni.

Legújabb cikkeinkért kövess minket a Player Google News oldalán is!

Ex-Jugoszláviában különösen sok brutalista betonkolosszus található, amely jórészt a Tito-rendszernek köszönhető.

És bár aszocreál építészet főként a valóság alapvetőbb összefüggéseit ábrázolja konkrét és a szükségszerű módon, ezekben az építményekben nem kevés absztrakció is rejlik – mintha túlmutatna az elmúlt rendszer ars poeticájaként szolgáló marxi (pragmatista) esztétikán.

Egy-egy közöttük ugyanis olyan, mintha valami földön kívüli építmény lenne. De tényleg. Főleg Mark O'Neill tolmácsolásában, akinek valami elképesztő érzéke van ahhoz, hogy a különféle fototechnikai ügyködésekkel parázs sci-fi hangulatot varázsoljon a Tito spomenikjeinek, melyekből Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában is találunk nem keveset. De nem is szaporítanánk tovább, a szót, mutatjuk:

Ez is érdekelhet:

53 ezer kilométer per órás sebességgel ütközött össze a légkörünkben kis híján két műhold

Ha összeütköztek volna Pittsburgh felett, annyi űrszemét termelődött volna, amely világszerte veszélyt jelentene az űrhajókra és űrszondákra.

Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
Támogatott és ajánlott tartalmaink

A Panasonic kihozta a maximumot a kézipoggyászméretből

Miért él ma több mint egymillió ember Hirosimában, miközben Csernobil még mindig tiltott zóna?

Tudod, miért pont D-napnak nevezik a normandiai partraszállást? Pofonegyszerű a válasz, de nem azért

További cikkeink a témában
A Player kérdése: Idén tervezel külföldi nyaralást?
46% Igen
47% Nem
7% Már voltam idén külföldön nyaralni