A brutalista építészet az ötvenes évektől vált népszerűvé, elsősorban a keleti blokk országaiban. A hatalmas tömegérzetet keltő, erődítményszerű betonkolosszusokról még a berlini fal leomlása és a varsói szerződés megszüntetése után sem lehet megfeledkezni.

Ex-Jugoszláviában különösen sok brutalista betonkolosszus található, amely jórészt a Tito-rendszernek köszönhető.

És bár aszocreál építészet főként a valóság alapvetőbb összefüggéseit ábrázolja konkrét és a szükségszerű módon, ezekben az építményekben nem kevés absztrakció is rejlik – mintha túlmutatna az elmúlt rendszer ars poeticájaként szolgáló marxi (pragmatista) esztétikán.

Egy-egy közöttük ugyanis olyan, mintha valami földön kívüli építmény lenne. De tényleg. Főleg Mark O'Neill tolmácsolásában, akinek valami elképesztő érzéke van ahhoz, hogy a különféle fototechnikai ügyködésekkel parázs sci-fi hangulatot varázsoljon a Tito spomenikjeinek, melyekből Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában is találunk nem keveset. De nem is szaporítanánk tovább, a szót, mutatjuk:

Ez is érdekelhet:

53 ezer kilométer per órás sebességgel ütközött össze a légkörünkben kis híján két műhold

Ha összeütköztek volna Pittsburgh felett, annyi űrszemét termelődött volna, amely világszerte veszélyt jelentene az űrhajókra és űrszondákra.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

25 milliárd kilométeres mentőakció: veszélyes trükkel mentené meg a NASA az emberiség legtávolabbi űreszközét

5 dolog, amit talán te sem tudtál a csernobili katasztrófáról

Kiszámolták, hány embert bírna el valójában a Föld, a végeredmény pedig téged is meg fog lepni

További cikkeink a témában
A Player kérdése: Te tudod, mennyit keres a feleséged?
77% Igen
13% Nem
10% Nem szoktunk erről beszélni