Jelentős felfedezést tettek kutatók.
A Science Advances című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók 17 japán őslakos maradványaiból nyert DNS-t elemeztek – a legidősebb maradványok 9000 évesek, a legfiatalabbak 1700 éves voltak –, majd kapott eredményt összehasonlították a mai japán emberek genetikai adataival, hogy aztán egy meglepő eredményre jussanak: az eddig vélt kettő helyett három ősi populáció genetikai jegyeit hordozza Japán lakossága.
Azonosítottak ugyanis egy kelet-ázsiai eredetű harmadik ősi népesség jegyeit, amely mintegy 1700 éve érkezhetett a szigetországba és segített forradalmasítani a japán kultúrát azzal, hogy kulturális újítást hoztak és fejlesztették a központosított hatalom rendszerét – a tanulmány társszerzője és a dublini Trinity College genetikusa, Nakagome Sigeki, szerint
„a felfedezés azért jelentős, mert átírja a modern japánok eredetéről szóló ismereteinket”.
Korábban már bizonyítást nyert, hogy két ősi csoport emberei adják a japánok genetikai őseit:
- Az első csoport a dzsómon kor emberei, akik a mintegy tízezer évig tartó csiszoltkő-korszak idején vadászó-halászó, gyűjtögető életet éltek, földbe mélyített veremházakba laktak – a kort zsinórmintás agyagedényeikről nevezték el, amelyek némelyike több mint 12 ezer éves, azaz a legelső ilyen edények a világon.
- A második csoport egy északkelet-ázsiai eredetű populáció, amely Kr.e. 900 körül érkezhetett a szigetekre és magával hozta a rizstermesztést a jajoi kor idején.
A mai japánok génjeinek 13-16%-a vezethető vissza ezen csoportokhoz
- Eredetük 71%-a azonban egy harmadik ősi kelet-ázsiai eredetű csoporthoz kötődik, amely mintegy 1700 éve érkezett és amely a kofun kor kezdetét jelzi – a kofun kor követi a jajoi kort, körülbelül 250-től 538-ig tartott. A kofun szó pedig a korra jellemző halomsírokat takarja.
Eközben...
(Forrás: Science Advances, MTI, fotó: Getty Images)