A tűzhányó oldala robbant ki, következtében 600 négyzetkilométernyi erdő pusztult el, a hegy pedig 401 métert veszített magasságából.

1980. május 18-án bekövetkezett Észak-Amerika addigi legnagyobb természeti katasztrófája, amikor a Cascade-hegységben található vulkáni eredetű hegy, a Mount Saint Helens (vagy Mount St. Helens) felfelé helyett oldalirányba tört ki, vagyis a tűzhányó oldala robbant ki. Ennek következtében az északi oldala teljesen leomlott (a kürtőben fokozatosan növekvő, belül forró kőzethalom, úgynevezett lávadóm emelkedett ki), a hegy pedig 401 métert veszített magasságából.

A kitörési hamufelhő 25 kilométeres magasságot ért el, mintegy 1 km³-nyi vulkáni hamu jutott az atmoszférába, a levegőbe került kén-dioxid pedig szokatlan színű naplementéket és napkeltéket idézett elő. Az izzó felhő hőmérséklete elérte a 600 Celsius-fokot. A kitörés következtében 57 ember halt meg és 600 négyzetkilométernyi erdő elpusztult.

Hogy miért is pusztítóbb egy oldalirányú vulkánkitörés, arról itt írtunk:

(Fotó: Getty Images)

Ez is érdekelhet:

Videón, ahogy lézersugarak jelennek meg Japán egén

A NASA szerint nagy dolognak lehettünk a szemtanúi.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Az Asus dobja piacra elsőként az AI-laptopok új generációját

Az Asus dobja piacra elsőként az AI-laptopok új generációját

Ez jelenleg a világ (tíz) legjobb kamerás telefonja

További cikkeink a témában
Titkos helyek, amiket csak a hajósok ismernek Horvátországban
Hirdetés