Botrány! – Amikor a játék nem játék

Bármilyen furcsa, a videojátékok világa sem mentes a súlyos bakiktól, az időről-időre kirobbanó kisebb-nagyobb botrányoktól. Ezek némelyike lehet akár vicces vagy csak egyszerűen bosszantó, de akad köztük olyan is, ami hatalmas pénzösszegekkel, netán rajongók ezreivel rövidítheti meg az érintett cégeket. Összeválogattunk néhány olyan esetet az elmúlt évekből, melyek láttán a jobb sorsra érdemes játékos teljesen jogosan kiálthatta: „Skandalum!”

A nagy PSN leállás

2010. április 21-én hajnali egy óra környékén Pistike éppen osztotta a halált a Killzone 2-ben a Playstation-je előtt ülve, amikor két fejlövés között a játék elkezdett akadozni. A miniterminátor nem esett kétségbe. Már megint vacakol a netkapcsolat! – gondolta, ám amikor a szerver kilökte az aktuális játékból, lehervadt az arcáról az elnéző mosoly. Néhány óráig folyamatos ki- és bejelentkezésekkel még lehetett játszani, aztán a Playstation Network elnémult, és másnap több millió regisztrált felhasználó bámulhatott értetlenül a működésképtelen bejelentkező-képernyőre. Pár nap múlva kiderült, hogy a Sony szakemberei kapcsolták le a PSN-t egy akkor még nem beazonosított külső támadás miatt. Minden idők legnagyobb hacker-támadása a Sony-nak 14 milliárd japán jen-be került, ami körülbelül 171 millió amerikai dollárt jelent. Az anyagi veszteségek mellett az adatlopás miatt óriási volt a cég presztízsvesztesége is, ezért a rendszer teljes újjáépítése, majd a május 14-i visszaállítás után több millió dollár összértékű digitális tartalmat nyújtott át ingyenesen minden regisztrált felhasználónak. Az illegális behatolás során hátrahagyott üzenet tanúsága szerint az Anonymous nevű hacker-csapat követte el a támadást, de ezt a csoport hivatalos levélben cáfolta. A videóban egy elkeseredett játékos könyörög a PSN visszakapcsolásáért. Valószínűleg nem Pistikének hívják.

Egy gyűrű mind felett

Egy új generációra való átállás soha nem zökkenőmentes. Például a Playstation 3 megjelenése idején egy egész világ elképedve figyelte a japán vásárlóközönség viselkedését, amikor kiderült, hogy a Sony konzoljából nem áll rendelkezésre elég mennyiség a boltokban. A nagyobb áruházak előtt már hetek óta sátorozó keleti barátaink a készlethiányt észlelve átmentek zombiba, és olyan tömegverekedéseket, fosztogatásokat produkáltak, melyekhez képest a tatárjárás könnyed majális volt csupán. A nevetséges patália éppen a Sony malmára hajtotta a vizet, azonban a Microsoftnak már nem volt ilyen szerencséje. A kezdetektől elvárás volt a cég vezetősége részéről, hogy az Xbox360-nak a PS3 előtt kell megjelennie és a nagy sietség végül egy olyan hibában öltött testet, mely játékosok tízezreinek okozott kellemetlen perceket. Az első kiadású X ugyanis komoly konstrukciós defektusban szenvedett. A gyenge hűtés és a hardware jelentős igénybevétele miatt használat közben a gép túlmelegedett, majd a kikapcsolást követően az azonnal leálló ventilátor képtelen volt megakadályozni, hogy az alaplapról a gyenge forrasztások higanyként olvadjanak le. A felhasználók ezek után a következő bekapcsoláskor már csak azt tapasztalhatták, hogy se kép, se hang, az Xbox pedig a hibát a bekapcsoló-gomb körül felvillanó három piros fénnyel jelezte. Ezt a fényívet a csalódott játékosok elnevezték a „Halál Piros Gyűrűjének” („Red Ring of Death”), mely meg is adta a jelenség rettegett nevét: RRoD. A Microsoft a botrányt mindenestre korrektül kezelte. Először is elismerte, hogy az első kiadású gépek több mint felénél előfordul a hiba, másodszor pedig erre a sorozatra három év rendkívüli garanciát vállalt. A vevőbarát reakció ellenére rengeteg új vásárló inkább a rivális konzol mellett döntött, és a garanciaprogram is milliárdos kiadásokat jelentett a Microsoftnak.

A játéktörténelem legdrágább menete

A Rockstar világsikere, a Grand Theft Auto: San Andreas című 2004-es játék már megjelenését követően a szokásosnak mondható szülői felháborodás kereszttüzébe került a végtermék erőszakossága miatt. Ez volt továbbá az első olyan rész a Rockstar nagynevű sorozatában, melyben a főszereplővel csajozni is lehetett, és ha sikerült a kiválasztott hölgy kedvében járni, akkor egy idő után a játékos kaphatott egy félreérthetetlen meghívást némi testedzésre. Ilyenkor a kamera diszkréten a házon kívül maradt és csak apró nyögések jelezték, hogy a dolgok a terv szerint haladnak. Egy ideig ezzel nem is volt semmi baj, de később a programkódot akkurátusan átnyálazó felhasználók rábukkantak a fejlesztők ottfelejtett ajándékára, egy minijátékra, melyben a játékosnak a szobában elvégzett intimtornát kellett minél hatékonyabban és látványosabban levezényelnie. A bajt csak tetézte, hogy közben terjedni kezdett egy program, melynek telepítését követően automatikusan megnyílt ez a „hot coffee” névre keresztelt plusz jelenet. A kis meglepetés nem sokáig maradt titokban, hiszen a CBS Evening News is bepakolta a hírei közé, és pár óra múlva a játékot kiadó Take Two postaládája megtelt habzó szájú szülők felháborodott leveleivel. A kommunikáció ennek a cégnek sem volt az erőssége, mivel kezdetben határozottan tagadták, hogy a Rockstarnak köze lenne az incidenshez, később azonban szakértők egyértelműen igazolták, hogy a kódsor már a lemezen megtalálható volt. A kínos közjáték nem csupán tiltakozó szülői csoportokat doppingolt izmosra, de több millió dollár veszteséget termelt a Take Two-nak, nem beszélve a hónapokig húzódó korhatár-mizériáról.

Kóla, puska, Mr. Thompson

A legnagyobb port a videojátékok zöldellő mezőin két esemény kölcsönhatása verte fel. Az egyik a Columbine Középiskolában történt vérontás, a másik pedig egy sokkal kevésbé tragikus, de még így is sajnálatos esemény; Jack Thompson megszerezte az ügyvédi diplomáját. 1999. április 20-án az állig felfegyverkezett Eric Harris és Dylan Klebold ámokfutásba kezdett iskolájuk menzáján. A golyózáporban életét vesztette tizenkét diák, egy tanár, megsebesült további 21 személy, majd az elkövetők magukkal is végeztek. A mészárlásról Michael Moore készített Oscar-díjas dokumentumfilmet 2002-ben Bowling for Columbine (Kóla, puska, sültkrumpli) címmel. Thompson Úr már korábban sem volt egy szimpatikus figura, mivel sokszor nemtelen, provokatív eszközökkel harcolt a videojátékok ellen. Amikor tehát kiderült, hogy a columbine-i mészárlás elkövetői is játszottak néha a Doom-mal és a Wolfenstein 3D-vel, hősünk akcióba lendült. Szinte napok alatt őrjöngő tömeget varázsolt a gyermekeiket elvesztett szülőkből, akik a sokkhatás alatt szinte még azt sem tudták mi ellen foglalnak állást, és aláírtak minden tiltakozó levelet és petíciót, amit az ügyvéd az orruk alá dugott. A botrány nyomán fellépő indulatokat aztán csak tovább szította a videóban szereplő Danny Ledone, aki Super Columbine Massacre RPG címmel „megjátékosította” a szörnyű tragédiát. A mesterségesen generált botrány egy idő után elcsendesedett, mivel szakemberek sem tudták bizonyítani a bűncselekmény és a játékok közötti kapcsolatot.

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon