Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a katowicei klímacsúcstalálkozón mutatta be az éghajlat egészségre kifejtett hatásairól szóló jelentését.

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24. éves ülésén (COP24) szerdán felszólaló WHO-főigazgató, Tedros Adhanom Ghebreyesus szerint egyértelműen bizonyítható, hogy a klímaváltozás a levegő és a vizek tisztaságát, továbbá az élelmiszerellátást is veszélyezteti, ezáltal közvetlen hatással van az egészség romlására is. Az éghajlatváltozás fő okozójaként Ghebreyesus a fosszilis tüzelőanyagok égetését jelölte meg.

A WHO dokumentumában döbbenetes számok szerepelnek:

a levegőszennyezés évente 7 millió ember halálát okozza világszerte, az ezzel járó veszteséget a dokumentum készítői 511 billió dollárra becsülik.

Ez átszámítva 1,45 billiárd forint, számokkal kiírva: 1 450 000 000 000 000 forint.

Ha csak anyagi oldalról közelítjük meg a kérdést, akkor is egyértelmű, mi kell tenni: a világ tizenöt, a legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó országában a levegőszennyezés egészségre gyakorolt, pénzben kifejezett káros hatása a bruttó hazai termék (GDP) több mint 4 százalékát teheti ki becslések szerint, miközben a párizsi egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedések a globális GDP 1 százalékával egyenlő ráfordításokat kényszerítenék ki.

A klímavédelem nyomán világszerte javulhatna az emberek egészsége, ennek értékét szakemberek a klímavédelmi politika költségeinek kétszeresére becsülik.

A haszon aránya a ráfordításokhoz képest például Kínában és Indiában még kedvezőbb lenne becslések szerint.

A WHO arra szólítja fel az ENSZ-tagországok vezetőit, hogy költségvetési politikájukban vegyék figyelembe az egészség és az éghajlatváltozás közötti összefüggést, alkalmazzanak a légszennyező anyagok csökkentését célzó pénzügyi ösztönzőket, szüntessék meg "a klímaváltozás hatásait kivédő egészségügyi rendszerek előtt álló akadályokat". Azt is szeretnék, hogy a párizsi megállapodásban szereplő, az egészség felmérésére és védelmére vonatkozó kötelezettségvállalások tükröződjenek a nemzeti és globális szintű megvalósítási mechanizmusokban, a gazdasági és költségvetési politikában.

Az Európai Unió költségvetése már így készült:

a 2020 utáni, 1,2 billió eurónyi kiadásokkal számoló uniós költségvetési keret 25 százalékát a klímapolitikára szánják.

Ez is érdekelhet:

Trump továbbra sem hisz a klímaváltozásban, amiben viszont igen, az is hülyeség

Az Egyesült Államok elnökét nem lehet holmi tudományos tényekkel meggyőzni.

(Forrás: WHO, MTI)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen kutyatápot vegyél, ami a kutyádnak és a pénztárcádnak is jó?

A világ egyik legegészségesebb itala egy magyar készítmény, és azt adja meg, amire szükséged van

Ideje boldog születésnapot kívánnunk Lolának

További cikkeink a témában