Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Az emberek elképesztő teremtmények, hiszen evolúciójuk során már számtalanszor megmutatták, hogy szinte bármilyen éghajlaton megélnek. Egy tanulmány azonban azt sugallja, hogy az éghajlatváltozás élőlények milliárdjait (beleértve állatokat és növényeket) elmozdíthatja a számukra ideális hőmérsékleti tartományból. Amire korántsem vagyunk felkészülve.

A PNAS folyóiratban közzétett tanulmány egy nemzetközi kutatócsoport munkája, vezető szerzője Chi Xu, a Nanjingi Egyetem munkatársa. A szakértők első körben demonstrálták, hogy az elmúlt hatezer év során az emberek többsége olyan régiókban élt, ahol az átlagos éves hőmérséklet mindig tizenegy és tizenöt Celsius-fok közé esett. A jövőbeli éghajlatváltozás azonban befolyásolja ezt az átlaghőmérsékletet, a legszélsőségesebb esetben pedig három és fél milliárd ember kívül esne a tartományon. (Ez jelenleg mindössze néhány sivatagi települést érint.)

"Éghajlati rés"

Az úgynevezett „éghajlati rés” fogalma lényegében a számunkra ideális környezeti tartományt jelenti, melyben az élet szabadon virágozhat. Ez a szféra az idő múlásával azonban megváltozott: amíg őseink éghajlati rését saját fiziológiájuk szabályozta, addig a modern ember számára a huszonegy-huszonhét Celsius-fokos hőmérséklet ideális. Ez az éghajlati tartomány óriási mértékben kibővült, miután a korai ember megtanult bánni a tűzzel, tárolni és szállítani kezdte az ivóvizet, valamint ruhát varrt és házat épített.

Körülbelül tízezer éve, a mezőgazdaság elterjedésével aztán tovább szűkült a rés: a jégkorszak végén egyszerre legalább tíz országban megkezdődött az állatok és növények háziasítása, beleértve Ázsiát, Amerikát és Afrikát. Ezen területek mindegyikén megjelentek a mezőgazdasági gazdálkodók, és fokozatosan kiszorították a vadászó és gyűjtögető életmódot folytató bennszülötteket. (A FAO szerint napjainkban a világ élelmezésének hetvenöt százalékát még mindig az a tizenkét növény- és öt állatfaj adja, amelyeket elsőként háziasítottak.) Ahogy a gazdák a melegebb régiókból egyre inkább a mérsékelt területek felé terjeszkedtek, a termelékenység jelentősen megugrott, az élelmiszer-termelés felgyorsulása pedig az emberi populáció növekedéséhez vezetett. A tanulmány többek között arra is rávilágít, hogy manapság két különálló éghajlati résről beszélhetünk: a két csúcs tizenegy és tizenöt, illetve húsz és huszonöt Celsius-fok között van. Ez utóbbi nagyrészt a rendkívül termékeny dél-kelet Ázsia monszun régiókban élő népességnek köszönhető.

Jövőbeli klímarésünk

Ahogy az éghajlatváltozás felmelegíti a bolygót, úgy emelkedik az egyes régiók átlagos éves hőmérséklete is; a tanulmány azt sugallja, hogy szélsőséges esetben a klímaváltozás miatt három és fél milliárd embernek kellene új élőhely után néznie, ha a jelenlegi éghajlati tartományban akarnak maradni.

Mark Maslin, az UCL földtudományi professzora szerint ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a tanulmány a legrosszabb forgatókönyvet vetíti előre, és figyelmen kívül hagyja például az energiatermelés hatékonyságáért tett intézkedéseket, illetve nem tesz említést a technológia és a társadalom dinamikus, adaptív jellegéről sem. Hiszen ahogy az éghajlati zónák eltolódnak, a melegebb éghajlati viszonyok között jelenleg élő társadalmak ismeretei átültethetőek az új régiókba.

Veszélyben a földművelés?

A vizsgálat ugyanakkor egy nagyon fontos kérdést is felvet az élelmiszerellátással kapcsolatban: a világ összes élelmiszerének felét kistermelő gazdaságok termelik, így a legnagyobb energiabefektetést a földművelők munkája jelenti.

Az éghajlat felmelegedésével viszont egyre több olyan nap lesz, amikor fizikailag lehetetlen lesz a szabadban dolgozni, csökkentve ezzel a termelékenységet és az élelmiszerellátást. A Lancet klímabizottsága például már kimutatta, hogy 2018-ban több mint százötven milliárd munkaóra kárba veszett a szélsőséges hőmérséklet és páratartalom miatt.

Mindent egybevetve a korábbi és az aktuális éghajlati rések megmutatják, hogy a világ jelentős hányada kénytelen lesz elmozdulni jelenlegi élőhelyéről a globális felmelegedés miatt. Valamint kiemeli, hogy a változó éghajlati övezetek többnyire a legszegényebbek, vagyis azok, akik leginkább a földeken dolgozó kistermelők által termelt ételekre támaszkodnak.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: Rakéta)

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.