Rég elfeledett emlékeket juttatott eszembe az 1-es sorozat újnak nevezett generációja. Nemcsak létezik belőle dízelmotoros változat, de egyértelműen ajánlható is.
Nagyon rég jutottak eszembe a jogosítványszerzésemmel kapcsolatos kalandok. Semmi különleges nem történt, de nekem óriási dolog volt, hogy sok év várakozás után végre életkorilag megfelelő helyzetbe kerültem, mehettem KRESZ-tanfolyamra és vizsgára, utána pedig vezetni. Bár az egyik velem együtt autósiskolázó srácot már a KRESZ-órák alatt láttam pizzafutárként autózni, én a hagyományos módon haladtam a jogosítvány felé, amennyire azt az oktató Škoda 120-asa lehetővé tette. Már akkoriban, a múlt évezred végén is jóval modernebb Suzuki Swiftekkel és más távol-keleti vagy nyugati kocsikkal tanult a nagy többség, nekünk viszont több izgalom jutott, néha meg kellett állni a Hungária körúton egy kis vízért, ha elfelejtettük bekapcsolni az utólag beszerelt hűtőventilátort, és gőzbe borítottuk a környéket.
Ezt a Škodát nemcsak a nagy T betű és az anyósülés előtti pedálok különböztették meg a széria 120-asoktól, hanem az is, hogy utólag fordulatszámmérőt építettek be a bal oldali légbeömlőbe. Sokkal fényesebben világított a pislákoló műszerfalnál, ezért este a külső tükör gyakorlatilag használhatatlanná vált, annyira tükröződött az oldalüvegben az utólagos extra.
Nagyon rég jutott eszembe az első BMW 120d tesztautó. Az 1-es új sorozat volt – korábban a cégnél úgy gondolták, nem illik a márkához egy 3-asnál kisebb, önálló típus –, miután azonban a nehéz kezdetet követően a Mercedes-Benz A osztálya sikeressé vált, átértékelték a helyzetet, és a Compactnál egyedibb, de a BMW-s hagyományoknak megfelelően hosszmotoros, hátsókerék-meghajtású kompaktot küldtek piacra. A 120d-vel élmény volt autózni: merev karosszéria, kulturált, nagyon nyomatékos motor, pontos kormányzás és váltó, jó futómű és ugye a hátsókerekesség… A teszthét alatt kétszer állítottak meg rendőrök, és nem azért, mert száguldozni akartam vagy az autó határait kerestem, egyszerűen csak nem éreztem a sebességet, nem tűnt fel, hogy ami nekem kellemes dinamika, az már indokolja az intézkedés alá vonást (nem büntettek meg, szóval annyira nem lehettem ámokfutó, de az egyikük panaszkodott, hogy alig értek utol a Nivával).
Telt-múlt az idő, és a BMW, amely az 1-es sorozat megjelenése idején még arról futtatott reklámkampányt, hogy a hajtott kereket kormányozni szerencsétlen módszer, elsőkerék-meghajtású BMW-t mutatott be, 2019-ben pedig az 1-es harmadik generációját is keresztmotorossá és elsőkerekessé alakította. Abból is létezett 120d tesztautó, és bizony az is élvezetes volt.
Kipróbáltuk a legendagyilkos 1-es BMW-t – 120d-teszt
Hátsókerék-hajtás? Hosszmotor? Sorhat? Nem, nem és nem. Lehet ettől még igazi BMW az új 1-es?
Csak öt év telt el, és megérkezett az új 1-es, amelyet ugyan a BMW következetesen negyedik generációként emleget és új kódot is adott neki – F70-es –, azért ez inkább egy erős modellfrissítés. Ugyanarra a platformra épül, ugyanúgy nem létezik belőle teljesen villanyos változat, a benzinesek típusnevében viszont már nincs i betű – az a teljesen elektromosok privilégiuma lett –, kétliteres dízel viszont kétféle is van, a 150 lóerős 118d, és a mild hibridségének köszönhetően 163 lóerős 120d, amilyen a tesztautó is.
Ez nem az a ráncfelvarrás, ahol keresnünk kell a szinte láthatatlan varratokat. Bár az autó mérete és arányai szinte változatlanok – ezért a helykínálat sem lett nagyobb, a hátsó üléseken továbbra sem érdemes átlagosnál magasabb utasoknak sok időt eltölteniük –, az összhatás sportosabb, az orr-rész pedig teljesen új. A mai BMW-khez képest szerény a vesemaszk, újdonság, hogy a külső lamellák nem függőlegesek, hanem ferdék, ami egyelőre szokatlan, a fényszórók pedig teljesen újak, kevésbé elnyújtottak. A hátsó oldalablaknál, a Hofmeister-Knicknél megjelent a sorozatot jelző 1-es, a típusszámban pedig nagyobb lett, mint a 20d, ez is új BMW-trend, sorra kapják meg a sorozatok.
Kicsit változott a far is, ez a hátsó lámpánál a legfeltűnőbb, nemcsak a fénymező változott, hanem a búra alakja is, jól áll neki a bevágás alulról. A lökhárítóba benyúló diffúzor az M Sport csomaghoz jár, az alapkivitel sokkal szolidabb. A mai BMW-k között viszont még M-esítve is egész konzervatív az összkép – bizonyára felmérték, hogy ez a célcsoport számára inkább pozitívum, mint szomorú tény.
Egyszerűsödött a műszerfal. Egy Teslához viszonyítva persze még így is egy gombrengeteg, de nincs már önálló hifi- és klímapanel, összeért a két monitor, pöcök lett a váltókar. Megújultak a szellőzőnyílások és a belső fények, mindkettőt az aluborításban találjuk, előbbit kis joystickkel, utóbbit a menüből állíthatjuk, akár M-es kék-piros színátmenetesre is. Így néz ki nappal:
És így néz ki este:
Ez a magyarázat az eddig talán értelmetlennek tűnő bekezdésre a tanuló-Škoda tuning-fordulatszámmérőjéről. A világító embléma már szinte közhelyes az iparágban, az egykor hasznos kilépőfény helyett újabban márkajelzést, mintát vagy egyebeket szokás vetíteni a kocsi mellé a talajra, a BMW viszont feltalált valami újat: a külső visszapillantók unalmát a szó szoros értelmében színesítő fényrácsot. Semmi utólagos berhelés, ez gyári megoldás, alapáron. Köszönjük.
Szerencsére más fejlesztőrészlegeken lényegesen jobb képességű mérnökök dolgoztak. A 120d nemcsak papíron ígéretes – 400 Nm nyomaték, 7,9 másodperces gyorsulás, 222 km/óra végsebesség –, tényleg dinamikus. Ha egyszer elindul. Bizonyára a környezetvédelmi szabványok teljesítése miatt nem lehet rögtön relatív sok gázolajat égetni, így viszont hirtelennek szánt indulásnál kalkulálni kell egy kis késedelemmel, ami egy előzésnél vagy egy főútra kanyarodásnál gondot okozhat, mert mire az autó mozgásba lendül, lehet, hogy már elmúlt az ideális pillanat. Igaz, hogy ha egyszer viszont megmozdul, akkor onnan nagyon jól megy és nagyon jó is vele menni, mert pontos a kormányzása, a feszes, de még a magyar utakon is elviselhető a futóműve, ügyesen dolgozik a hétfokozatú duplakuplungos váltója, remekül adagolható a fékerő. Hiába az elsőkerék-meghajtás, a 120d-vel élmény a nagybetűs Autózás és a mindennapi kevésbé nagybetűs közlekedés is – utóbbihoz nincs szüksége hat liter gázolajra se száz kilométerenként.
Hozza a prémiumszintet és -érzést, dinamikus, élvezetes, takarékos és a BMW-k árskálájának alsó régiójában helyezkedik el az új 120d, amelyben felértékelődik a belső világítás fényerejének állíthatósága.
(Fotó: Csordás Gábor)
- túlzott feltűnést kerülő, vonzó karosszéria
- nem crossover, nem SUV
- jól áll neki az M Sport csomag
- erős, nyomatékos, kulturált dízelmotor
- precíz kormányzás és fék
- a dinamikus haladáshoz is megfelelő a futómű
- jó minőségű beltér
- normálisan működő vezetéstámogató rendszerek
- takarékos
- nagy gázra lassan reagál
- kicsit túlegyszerűsített beltér
- átgondolatlan, tükröződő hangulatfények
