Három évtized csúcsát képviseli a Bugatti három szuperautója, és most végre összejött egy fotózásra az EB110, a Veyron és a Chiron, amiből lenyűgöző képek születtek.

A Bugatti mindig is az autózás csúcsát jelentette, és az utóbbi időben kétszer is feltámadt a márka, egyszer olasz földön, egyszer pedig a francia szülőhazájában, de már német fennhatóság alatt. A kilencvenes években az EB110, a kétezres években a Veyron, napjainkban pedig a Chiron számít a világ leggyorsabb autójának. Mind a hármat birtokolni az összes autórajongó vágya, és most egy ilyen dubaji gyűjteményből került elő a Bugatti szentháromsága.

A márka modern korszaka a kilencvenes évek elején kezdődött, amikor egy olasz vállalkozó, Romano Artioli megalkotta a Bugatti első szuperautóját. Az alapító Ettore Bugatti nevének kezdőbetűi és a születésének 110-edik évfordulója után EB110-nek nevezték el, és tényleg ezen a napon, 1991. szeptember 15-én leplezték le Párizsban.

A szuperautó a korabeli legmodernebb technikát kapta, így a karosszériája alumíniumból és szénszálas anyagból készült, ezért a szerkezete csak 125 kilogrammot nyomott, a kerekek magnéziumból, a csavarok titániumból vannak. A 3,5 literes V12-es motorját négy turbótöltő lélegezteti, 560 lóerős teljesítményét hatfokozatú kézi váltóval kellett beosztani.

3,26 másodperc alatt gyorsult százra, és 351 km/órás sebességet ért el, ezzel az EB110 a leggyorsabb sorozatgyártású autónak számított,

olyan nagyágyúkkal vette fel a versenyt, mint a Ferrari F50, a Jaguar XJ220 és a McLaren F1. Az eladások mégsem mentek olyan jól, 1995-ig csak 96 darabot gyártottak a GT-ből és 40-et a Super Sport változatból.

A képeken is a könnyebb és erősebb, 600 lóerős Super Sport látható, aminek egyik példányát éppen Michael Schumacher vehette át.

Az újabb modell sem mentette meg a Bugattit a csődtől, a márka azonban 1998-ban a Volkswagen-csoporthoz került, ahol Ferdinand Piëch álmai szerint egy még elképesztőbb szuperautó fejlesztésébe fogtak.

Az elődjéhez hasonlóan a Veyron is szénszálas szerkezetre épült, négy turbóval szerelt motort és összkerékhajtást kapott,

de mindenben túlszárnyalta a korábbit. A 8 literes W16-os erőforrás teljesítménye elérte az 1001 lóerőt, a nyomatéka az 1500 Nm-t, amivel 2,5 másodperc alatt gyorsult százra, és 407 km/órás végsebességével elsőként lépte át a négyszázas határt.

A Veyron beírta magát a rekordok könyvébe, de nem kellett sok idő, hogy a Koenigsegg felülmúlja a sebességét, amire a Bugatti egy még izmosabb modellel válaszolt. A Super Sport már 1200 lóerős volt, és 415 km/óránál korlátozták a sebességét, de

a Volkswagen tesztpályáján 431,072 km/órás sebességet ért el, amivel jó időre magához ragadta a rekordot.

Sokáig kérdés volt, hogy a Bugatti milyen utódot készít neki, és 2016-ban minden kétséget eloszlatott a Chiron, ami nemcsak sokkal jobban néz ki, de elképesztően erős is lett.

A 16 hengeres motorja 1500 lóerőre képes, amivel 2,4 másodperc alatt éri el a százas tempót,

6,1 másodperc alatt már a kétszáz, és 13,1 másodperc után a 300 km/óra is megvan neki. A Chiron alapjára pedig olyan különlegességek készültek, mint a Divo, a Centodieci vagy a La Voiture Noire.

Bár a Chiron végsebességét „csak” 420 km/óránál korlátozták, de a Bugatti nem váratott sokat egy újabb rekorddal.

Az alaposan átalakított, és állítólag később kisebb szériában gyártásba kerülő Super Sport 300+ változat elsőként lépte át a 300 mérföldes óránkénti sebességet, ami 490,484 km/órának felel meg, és újabb felfoghatatlan rekorddal gazdagította a Bugatti hírnevét.

Nem is terveznek ennél nagyobb sebességet:

A három szuperautó bármelyike óriási ritkaság, együtt pedig minden tehetős gyűjtő álmát jelentik. Ha szeretnéd megtippelni, milyen értéket képviselnek, jó irányt adhat, hogy az EB110-ből nemrég kétmillió euróért adtak el egyet, a 450 példányban gyártott Veyron értéke 30 százalékot nőtt új kora óta, és a 250 példányban már elkészült Chiron ára 2,65 millió euróról indul.

Ez is érdekelhet:

És ezt olvastad már?
Szuperáramvonalas szedán lett a Hyundai Ioniq 6