Az Italdesign már a hetvenes évek óta kísérletezett az egyterű karosszériával, jóval azelőtt, hogy divatba jött volna ez a praktikus autóforma. A nyolcvanas évek derekán Orbit néven egy olyan koncepcióautót mutatott be, ami ugyan csak négy méter hosszú volt, de tizenöt centivel magasabb volt a Golfnál, amire épült, ezért két méter magas emberek is elfértek benne.

Az Orbit alapjait a kettes Golf összkerékhajtású Syncro változata adta, de a dizájnja jóval feltűnőbb volt annál, aminek az ikonikussá vált alapformáját szintén Giugiaro tervezte. Az egyterű létére is ék alakú, áramvonalasra lekerekített karosszéria és a nagy üvegfelületek nem hagynak kétséget felőle, hogy az Orbit egyenesen a jövőből érkezett.

A futurisztikus hangulat az utastérben folytatódik, ahol a műszerfal mindent felvonultat, amit a nyolcvanas évek derekán el tudtak képzelni a jövőről.

A digitális műszerek, az érintőgombok és a CD-lejátszó mellett még egy navigációs képernyő is helyet kapott. A hajtása már nem volt előremutató, a Golf 1,8 literes benzinmotorját kapta 90 lóerővel.

1986-ban, a torinói autószalonon az Italdesign standján egy ennél is elképesztőbb koncepcióautót is lelepleztek. A dizájnt tekintve a Machimoto az Orbit rokona, ez is a Golfra épült, csak éppen a GTI-re, annak 1,8 literes, 139 lóerős motorjával, ami az első kerekeket hajtotta.

A neve a machina és a motociclo szavakból született, ami egyenesen utal a különös felépítésére.

A rossz nyelvek szerint a Machimoto az autók és motorok legrosszabb tulajdonságait örökölte. A tető nélküli járműben hatan ülhetnek a két sor nyergen, mint a motorokon, a kerek kormánykerékből pedig a motorokéhoz hasonló markolatokat lehetett kihajtani. A bonyolultságát nézve nem csoda, hogy nem gondolták tovább ezt az észbontó koncepciót.

Ez is érdekelhet: