A kétezres évek elején a Murano volt a Nissan nagy dobása, egy feltűnő formájú szabadidő-autó, amit 2002-ben a New York-i autószalonon mutattak be, és eredetileg csak a tengerentúlon forgalmazták volna, de az egyre nagyobb érdeklődés miatt pár évvel később végül az európai piacokon is bevezették. 2007-ben jelent meg a második generációja, ami a világ legrondább autói közé is beválasztott kabrióváltozata miatt emlékezetes.

Európából már jó ideje kivonult a Murano, nem is nagyon hallottunk felőle, a 2014-ben bemutatott harmadik generációját sem ismertük. De a Nissan nem adta fel a jól csengő nevet, és elkészült a Murano negyedik generációjával, ami minden téren jobb lett az elődjeinél, egyet kivéve – de erről majd később.

A megosztó formájú elődje után az új Murano megint jól néz ki, remekül áll rajta a Nissan legújabb dizájnja.

Az amerikai kínálatba a Rouge néven forgalmazott X-Trail és a nagyobb Pathfinder közé érkezik az új Murano.

4,88 méter hosszú, és 2,82 méteres a tengelytávja, ami azt jelenti, hogy húsz centivel hosszabb az X-Trailnél, ezzel pedig akár az európai kínálatban is lehetne helye. Belső terét is a Nissan új dizájnja ihlette, két 12,3 colos színes képernyővel a műszerfalon és rejtett érintőgombokkal a középkonzolon, minden eddiginél jobb minőségérzettel.

3,5 literes V6-os szívómotorja volt a Murano legnagyobb vonzereje, ezt minden eddigi generációjához kínálták,

de a modellváltással búcsút kellett venni tőle. Az új széria már csak kétliteres, turbós négyhengeres motorral kapható, bár a teljesítményére nem lehet panasz. 244 lóerőre és 353 Nm nyomatékra képes, és mindezt kilencfokozatú automata osztja be, akár mind a négy kerék között.

Ez is érdekelhet: