Az eredeti Mini zseniális kialakításával évtizedekre meghatározta a kisautók receptjét, és annyira jól sikerült, hogy számtalan más autót építettek az alapjára. Az egyik a formatervező David Ogle sportkupéja, amiből az alkotó sajnálatos balesete miatt csak 69 példány készült.

David Ogle brit formatervező az ötvenes években alapította dizájnstúdióját, és bár főleg rádiókészülékek tervezésével foglalkozott, a nagy álma egy saját autó megalkotása volt. Nem is választhatott volna hozzá jobb alapokat, mint Sir Alec Issigonis zseniális alkotását, az 1959-ben bemutatott eredeti Minit, ami nemcsak a stílusával, hanem a vezetési élményével is levette az embereket a lábukról.

A Mini a vezethetőségével is nagyot alakított, nem csoda, ha sokan fantáziát láttak az átépítésében
David Slingsby Ogle 1921-ben született, rövid ideig jogot hallgatott Oxfordban, a második világháborúban a királyi haditengerészetnél volt pilóta, majd ipari formatervezőnek tanult
Jim Clark kétszeres világbajnok F1-es autóversenyzőnek is volt egy Ogle GT-je, ez itt a képen
Ogle azonban teljesen elrugaszkodott az eredeti Mini formájától, és egy látványos kupékarosszériát alkotott,

amit üvegszálas műanyagból készítettek el. A 997 köbcentis motorja a Miniből származott, az elöl tárcsafékes fékrendszer a Mini Cooperből jött, ráadásul a British Motor Corporation újonnan szállította az alkatrészeket, de csak miután meggyőződött róla, hogy az Ogle promóciós anyagában sehol nem említik a Mini nevét.

1961. decemberben mutatták be a Mininél tizenöt centivel hosszabb, tízzel alacsonyabb kisautót, és a korabeli tesztek elismerően írtak az Ogle SX1000 vezethetőségéről, bár azt kevesen értették, hogy ki fogja megvenni, ha sokkal nehezebb és szűkösebb a Mininél, miközben 1190 angol fontos árával csaknem kétszer annyiba került.

1962-ben Lightweight GT néven könnyített sportváltozata is készült ültetett futóművel, bukócsővel és kagylóülésekkel.

David Ogle cége hetente legfeljebb hat autót tudott építeni, összesen mégis csak 69 példányt sikerült gyártani a sportkupéból. 1962. májusban ugyanis Ogle éppen a Brands Hatch pályára tartott a saját Lightweight GT-jével, amikor egy kamionnak ütközött, és életét vesztette. A munkatársai úgy döntöttek, hogy befejezik az autók gyártását, de a karosszéria formáját később eladták Norman Fletchernek, aki saját nevén épített még néhány példányt.

A Jem, a Marcos vagy a Radford által Miniből épített autókhoz csatlakozó Ogle igazi ritkaságnak számít, még az angliai aukciókon is csak elvétve bukkan fel. A képeken látható GT a fennmaradt 26 példány egyike, időközben a Mini későbbi, erősebb 1275 köbcentis motorját szerelték bele, a Mini ötvenedik évfordulós goodwoodi ünnepségén is ott volt 2009-ben, majd 15 ezer fontért adták el az RM Sotheby’s londoni aukcióján.

Még egy hatvanas évekbeli autó, a Reliant Scimitar formája is Ogle munkája, de több feladat már nem adatott meg neki

(Képek: Getty Images, RM Sotheby's)

Ez is érdekelhet:

Stílusos elektromos autót építettek a klasszikus Miniből

Ha jobban bejön a régi Mini stílusa, de már elektromos autót szeretnél.

Pininfarina karosszéria teszi különlegessé ezt a Jaguar kupét

Azért is különleges, mert csak egyetlen példányban készült.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Helly Hansen ismét a legjobbakkal állt össze a maximális teljesítményért

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

Hajítsd messzire a sablonokat, rendezd be úgy a lakásod, amire mindenki emlékezni fog!

További cikkeink a témában
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Hirdetés