Harminc évvel ezelőtt kategóriát teremtett a Toyota, amikor 1994-ben bemutatta a kompakt városi szabadidő-terepjáró, a RAV4 első generációját. Ma már az ötödik generációjánál jár a modell, amiből eddig több mint 14 millió példány kelt el, ezzel a világ egyik legnépszerűbb autójának számít.
A Toyota már akkor világszerte elismert és elképesztően népszerű autómárka volt, amikor harminc évvel ezelőtt megteremtette a kompakt szabadidő-autók kategóriáját, átmenetet alkotva a személyautók és a hagyományos terepjárók között. Már a neve is ezt jelenti, hiszen a Recreational Active Vehicle, azaz szabadidős aktív jármű rövidítése, a 4-es szám pedig természetesen az állandó négykerék-meghajtásra utal.
Manapság már nem lepődünk meg rajta, de harminc évvel ezelőtt még egyedülállónak számított a RAV4 receptje, amely az összkerékhajtású terepjárók nagy hasmagasságát, robusztus formáját és magas üléspozícióját a kategóriában addig megszokott alvázas konstrukció helyett a kisebb tömeget, jobb vezethetőséget és kedvezőbb fogyasztást biztosító, a személyautókra jellemző önhordó karosszériával és független felfüggesztéssel ötvözte.
Mókás koncepció
Már a nyolcvanas évek derekán felmerült egy hasonló modell ötlete, de a városi terepjáró felépítéséről hosszasan vitáztak a Toyota fejlesztőcsapatában. Három évet kellett várni a prototípus elkészültére, a RAV Four koncepciót az 1989-es tokiói autószalonon mutatták be. Bár ez egy igazi tanulmányautó volt, amiből hiányzott a sorozatgyártású modellek részletes kidolgozása, a közönség a vidám formája miatt a szívébe zárta az autót.
Nonaka Maszakacu főmérnöknek mégis nehéz dolga volt meggyőzni a Toyota vezetőségét arról, hogy sorozatgyártású autót fejlesszenek egy olyan kategóriában, amely még nem is létezik. A szabadidő-autó, azaz SUV kifejezés akkor nem volt elterjedt, még autós berkekben is kevesen értették egy ilyen kompakt terepjáró légjogosultságát. 1991-ben azonban a Toyota mégis zöld utat adott a projektnek, és elkezdődhetett a RAV4 kifejlesztése.
Kipróbált elemekből
A projekt váratlan leállása után a Toyota japán és európai értékesítési részlegei siettek a fejlesztőcsapat segítségére, sikerült ugyanis meggyőzniük a márka vezetését arról, hogy eljött az ideje egy ilyen új típusú autónak. A fejlesztés újra elindulhatott, és 1993-ban a tokiói autószalonon a Toyota már egy olyan RAV4 prototípust mutathatott be, amely nagyban előrevetítette a ’94-es genfi autószalonon debütáló szériaváltozatot.
Az első RAV4 fejlesztését egyszerűbbé és olcsóbbá is tette, hogy a megalkotásakor számos kipróbált és jól bevált alkatrészt használtak fel a Toyota polcairól. A kompakt méretű platform ezért a Corollából, míg a motor és a hajtáslánc néhány eleme a Carina és Camry modellekből, a sebességváltó és a felfüggesztés pedig egyenesen a Toyota utcai raliautójából, a már akkor is legendás Celica GT-Fourból származott.
Kompakt, agilis, sikeres
1994-ben háromajtós, négyüléses modellként jelent meg a RAV4, amely kívül hordta a pótkerekét, mint az igazi terepjárók. Kétliteres, 16 szelepes, 129 lóerős négyhengeres motorját elpusztíthatatlannak ismerték, és a mindössze 3,7 méter hosszú, 1177 kilogrammos szabadidő-autót meglepően sportosan mozgatta. Az állandó összkerékhajtással a tapadás sem volt gond, a motor ereje ötfokozatú kézi vagy négysebességes automata váltón át jutott a kerekekhez.
A mai szabadidő-autók többségéhez képest egészen jó terepjáró volt az első RAV4, amely összkerékhajtásához zárható központi differenciálművet kapott, bár felezőt sosem kínáltak hozzá. A típus azonnal sikert aratott az újságírók és a vásárlók körében is. A Toyotának szerény elvárásai voltak, kezdetben csak évi 4500 darabos eladásra számítottak világszerte, de már az első hónapban nyolcezer megrendelés érkezett be.
Ötajtós és kabrió is volt
Kompakt mérete, személyautós vezethetősége és meglepően jó terepjáró-képessége kiváló kombinációt alkotott az első RAV4-ben. Csak a 173 literes csomagtér és a szűkös hátsó lábtér bizonyult kevésnek, és erre jelentett megoldást az 1995-ben bemutatott ötajtós változat, amely 41 centivel volt hosszabb a háromajtósnál, a tengelytávján is nyújtottak 21 centit. Az oldalra nyíló ajtó mögött már 407 literes csomagtér várta a poggyászokat.
1996-ban jelent meg a RAV4 az Egyesült Államokban, ahol igazi sikertörténet vált belőle,
és ebben az évben elsőkerék-hajtású belépőmodell is érkezett belőle. 1997-re készült el a teljesen elektromos hajtású RAV4, amit csak Japánban és Kaliforniában lehetett megvásárolni, 63 lóerős motorral és 200 kilométeres hatótávolsággal. 1998-ban egy nagyobb ráncfelvarráson esett át a RAV4, és ekkor mutatkozott be a háromajtós kabrió, amit főleg a mediterrán országokban kedveltek.
Nem volt kérdés a folytatás, az elsőt további négy generáció követte, aminek rövid történetét itt tekintheted át:
Joggal állíthatja a Toyota, hogy a RAV4 bevezetésével megteremtette a kompakt szabadidő-terepjárók piacát. Már az első, nem teljes évben 53 ezret adtak el belőle, a következő évben ennek duplája került az utakra, 1996-ra pedig az amerikai eladásokkal együtt megháromszorozódott a kereslet. Az évek alatt egyre több riválisa lett, de a RAV4 népszerűsége nem csökkent, sőt, a világ egyik legnagyobb számban eladott új autója lett belőle.
Ez is érdekelhet:
