Kitolt sebességhatár, cipzárelv, rollerdefiníciók, idős vezetőkre figyelmeztetés

Bár az új KRESZ tervezete szerint is tilos a járműközlekedés, az egyik új szabályt pedig alighanem minden gyalogos megszegi majd, a dokumentum 21. századi szemléletű, fontos kérdéseket tisztáz, és az életből vett példákat legalizál.

Legújabb cikkeinkért kövess minket a Player Google News oldalán is!

Régóta esedékes, régóta ígérik, kedden pedig Lázár János építési és közlekedési miniszter weboldalán megjelent az új KRESZ tervezete.

Tulajdonképpen nem lenne érdemes vele részletesen foglalkozni, hiszen a 32. § gyakorlatilag megtiltja a járműközlekedést:

„A járművezető a közlekedésben olyan járművel vehet részt (…)

d) amely az utat és tartozékait nem rongálja, és azok környezetét nem szennyezi.”.

Tény, hogy az utak környezetét még a gumit koptató, fagyálló ablakmosót csurgató elektromos autók is szennyezik, a biciklik fékbetétporát sem szereti a természet, és akkor a a belsőégésű motoros járművekről még nem is beszéltünk. Mivel azonban egy vessző híján szó szerint ugyanez a mondat szerepel a hatályos KRESZ-ben is – (5. § (1) d) –, és nem tudunk olyan esetről, amikor megbüntettek olyan vezetőt, aki csak a feltétlenül szükséges mértékben szennyezte a környezet például a károsanyag-kibocsátási előírásokon belüli kipufogással, bizonyára továbbra is az extra szennyezésre, olajfolyásra stb. gondoltak a tervezet készítői, ahogy azt a 10. §-ban sikerült is megfogalmazniuk: „A közúton közlekedőnek kerülnie kell az elkerülhetetlen mértéket meghaladó környezeti terhelést (…)”

Egy jogi szövegnél nem szerencsés, ha a leírtak nem egyeznek a jogalkotó szándékával, és az állampolgárnak kell kitalálni, hogyan is kell értelmezni a szabályt. Emiatt azonban ne ítéljük el az egész tervezetet, mert számos fontos kérdést megválaszol, tisztáz, és több esetben igazította a gyakorlatot az elmélethez. A teljesség igénye nélkül kiemeltünk néhány újdonságot, érdekességet.

Gyengébbek és fokozott figyelmet igénylők

Az alapelvek között külön paragrafust kapott a közlekedés sérülékenyebb résztvevőinek védelme, és a fogalmaknál találunk új csoportokat is.

A gyengébb védelme az erősebbel szemben (5. §): Aki a közúti közlekedésben részt vesz, annak figyelemmel kell lennie a nála a közlekedés hatásai és következményei miatt sérülékenyebb közlekedők biztonságának a megóvására; és fokozott óvatosságot kell tanúsítania a fokozott figyelmet igénylő közlekedőkkel szemben.

gyengébbek (3. § (3): akik az ütközés erejét felfogó, tompító karosszéria, biztonsági öv és légzsák védelme nélkül az úton közlekednek, ideértve a gyalogosként közlekedőket, a járművezetőként vagy utasként kerékpárral, különleges kerékpárral, motoros rollerrel, egyéb mikromobilitási eszközzel, két- vagy háromkerekű robogóval, kétkerekű motorkerékpárral, oldalkocsis motorkerékpárral, járműnek minősülő kerekesszékkel közlekedőket, valamint az állatot vezető személyeket;

fokozott figyelmet igénylő közlekedő (3. § (3): a gyermek, a vakok és gyengénlátók közlekedését segítő fehér bottal, sárga karszalaggal vagy vakvezető kutyával közlekedő, a kerekesszéket használó, valamint aki fiatal vagy idős kora testi fogyatékossága állapota vagy más ok miatt felismerhetően nem vagy csak korlátozottan tudja teljes mértékben felmérni a közlekedési helyzetet vagy betartani a KRESZ-szabályait;

Már a KRESZ szerint is léteznek elektromos rollerek

Régi adóssága a jogalkotóknak a már Magyarországon is tízezerszám közlekedő mikromobilitási eszközök szabályzása – eddig akkora volt a káosz, hogy a KRESZ szerint mi az elektromos roller? kérdésre különböző választ adott a belügyminiszter, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Egy rollerbaleset kapcsán újabb rendőrségi definíciót hallottunk arról, mi is az elektromos roller

Egy megyei rendőr-főkapitányság véletlen cáfolta Pintér Sándor belügyminisztert és az ORFK-t.

Végre egyértelmű a helyzet, és életszerű is, mert a 3. § második bekezdésében külön kategóriába sorolják a legolcsóbb elektromos rollereket és a hetven-nyolcvanra is könnyedén gyorsulókat, világos, hogy jogilag mi a kvad, a Segway, a mopedautó. A segédmotoros kerékpárt ezentúl hivatalosan is úgy hívják, ahogy a köznyelv: robogónak.

mikromobilitási eszköz: legalább egy keréken gördülő, az azt irányító személyt kizárólag állva szállítani képes motoros jármű, ide nem értve a motoros rollert;

motoros roller: legalább kétkerekű, egy tengelyén kormányzott, az azt vezető egy személyt kizárólag állva szállítani képes motoros jármű;

kis teljesítményű motoros roller: olyan motoros roller, amely sík úton önerejéből 25 km/óra
sebességnél gyorsabban nem képes haladni;

nagy teljesítményű motoros roller: olyan motoros roller, amelynek a meghajtó motorja
1000 W-nál nagyobb névleges teljesítményű, vagy amely sík úton önerejéből 25 km/óra
sebességnél gyorsabban képes haladni;

robogó: a két- és a háromkerekű segédmotoros kerékpár;

könnyű négykerekű motorkerékpár: olyan négykerekű robogó, amelynek legnagyobb tervezési sebessége 45 km/óra (L6e járműkategória), ideértve az e paramétereknek megfelelő kvadot és mopedautót is;

négykerekű motorkerékpár: olyan négykerekű motorkerékpár, amelynek legnagyobb tervezési sebessége 45 km/óránál nagyobb (L7e járműkategória), ideértve az e feltételeknek megfelelő kvadot is;

A 42. §-ban az is szerepel, hogy a kis teljesítményű rollerekkel csak 20, a nagy teljesítményűekkel 45 km/óra a megengedett legnagyobb sebesség.

Új fogalom: vegyes sávrész

vegyes sávrész (3. § (7): az úttest jobb szélétől számított egy méter széles útfelület;

A vegyes sávrészben kell közlekednie lakott területen kívül mindig, lakott területen belül lehetőség szerint a gyalogosoknak (ha nincs útpadka); a jármű méreteitől függően lehetőleg a járműveknek (ha felfestett sávok vannak); a kerékpároknak (ha nincs kerékpárút, gyalog- és kerékpárút, buszsáv kerékpáros jelzéssel, felfestett kerékpáros nyom, és nem a járdát használják). A biciklisek a vegyes sávrész helyett a menetirány szerinti jobb oldalon, a szilárd burkolatú útpadkán is haladhatnak.

Cipzárelv és cipzártábla

Részletesen szerepel a tervezetben, mi a cipzárelv, és hogyan kell használni:

cipzármódszer (3. § (6): olyan közlekedési rend, amelyben az elsőbbséggel rendelkező forgalmi sávból és a megszűnő forgalmi sávból felváltva érkező járművek a megszűnő forgalmi sáv teljes hosszát kihasználva haladnak tovább az elsőbbséget biztosító sáv irányába;

A 114. §-ban olvasható, mikor kötelező alkalmazni a módszert:

Amennyiben a sáv megszűnése előtt jelzőtábla jelzi a cipzármódszer kötelező használatát, akkor közvetlenül a forgalmi sáv megszűnése előtt – a jelzőtábla után – kell besorolni a továbbhaladó forgalmi sávba. A besorolást a továbbhaladó forgalmi sávban közlekedőknek a cipzármódszer kötelező használatával kell segíteniük.

A cipzármódszer alkalmazható útkereszteződésekben is – a jelzőlámpás forgalomirányítású útkereszteződés kivételével – az alárendelt útról érkező forgalom védett útra történő továbbhaladása, becsatlakozása vagy védett úton történő áthaladása esetén akkor, ha a védett úton forgalmi torlódás alakul ki.

Vigyázz, öreg!

A „Tanulóvezető” és a „Gyermek a kocsiban” tábla mellett egy harmadik típusú is elhelyezhető a járművön (17. § (3):

A járművezető az „Idős vezető” tábla jelzést elhelyezheti a járművén, ha életkorából adódóan egyes, járművezetéshez szükséges képességei saját megítélése szerint megváltoztak.

Hat éven aluliaknak lakó-pihenő övezeten kívül elkódorogni tilos (18. §)

(1) Hatodik életévét be nem töltött gyermek csak a szülő vagy az arra alkalmas személy felügyelete vagy tudta mellett tartózkodhat az úton vagy utazhat járművön.

(2) Lakó-pihenő övezetben, és az olyan övezetben, ahol a megengedett sebesség nem haladja meg a 30 km/órát, el lehet térni az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásától.

A szabály, amit szinte minden gyalogos meg fog szegni

Sok tragédia történt már azért, mert a mobilját nyomkodó vagy zenét hallgató gyalogos nem vette észre a közeledő autót, villamost, vonatot, és elé lépett. Szükséges és jó cél az ilyen balesetek elkerülése, de nem tűnik életszerűnek, hogy a körúton sétáló, zenét hallgató gyalogos minden keresztutcánál kiveszi majd a fülhallgatót vagy leveszi a fülest. Pedig a tervezet ezt írja elő (26. § (2).

A gyalogosnak az úttesten, a villamospályán és a vasúti pályán történő áthaladása során, valamint az úttesten való közlekedése során tilos

a) technikai eszközt olyan módon használnia, vagy egyéb olyan tevékenységet folytatnia, hogy az a biztonságos közlekedéstől elvonja a figyelmét és

b) fülhallgatót, fejhallgatót vagy egyéb, a közlekedés hanghatásainak észlelését korlátozó eszközt viselnie.

Max. autópálya-sebesség: 130 km/óra, de lehet több is

Lázár miniszter tavaly ősszel egy Közlekedésinfón elismerte, hogy a magyar autópályákon ma is inkább 140-150-nel, sőt 160-nal halad a forgalom, és szeretné, ha a 130-as sebességkorlátozást kicsit emelhetnék. Ez első látásra nem sikerült (39. § (1):

Személygépkocsival, motorkerékpárral, valamint 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó tehergépkocsival a megengedett legnagyobb sebesség:

a) autópályán 130 km/óra;

b) autóúton 110 km/óra;

c) egyéb közutak lakott területen kívüli szakaszain 90 km/óra;

d) lakott területen 50 km/óra.

Ez pontosan így van a hatályos KRESZ-ben is. Változás van viszont az „egyéb járművel vagy járműszerelvénnyel” megengedett legnagyobb sebességnél:

a) autópályán 90 km/óra;

b) autóúton 90 km/óra;

c) egyéb közutak lakott területen kívüli szakaszain 90 km/óra;

d) lakott területen 50 km/óra.

A hatályos KRESZ-ben az maximális autópálya-tempó 80, lakott területen kívül egyéb úton 70, lakott területen 50 km/óra, tehát például utánfutóval 10-20 km/órával nőtt a limit lakott területen kívül.

És autópályán sem biztos, hogy 130 a megengedett csúcssebesség (39. § (3):

Autópályán, autóúton és egyéb közutak lakott területen kívüli szakaszain, ha a „Sebességkorlátozás” jelzőtábla az (1) bekezdésben meghatározottnál nagyobb sebességet jelez, akkor személygépkocsival, motorkerékpárral és 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó tehergépkocsival legfeljebb a táblán jelzett sebességgel szabad közlekedni.

Ha a „Sebességkorlátozás” jelzőtábla 90 km/óra megengedett legnagyobb sebességnél többet jelez, akkor a más jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő autóbusszal legfeljebb 100 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

Ez alapján akár 200-as táblát is ki lehetne helyezni autópálya-szakaszokra, de korábban is csak 140-esről volt szó, ennél nagyobb megengedett sebességre itthon sehol nem kell számítani.

Lazul a járdán parkolás szabályzása

A hatályos KRESZ-ben alapvetően akkor szabad megállni a járdán, ha azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi (és a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el, legalább másfél méter hely marad a gyalogosoknak, és a maximális tengelyterhelés 1000 kg), a tervezetben viszont ez áll (93. § (5):

A 3500 kilogrammnál kisebb össztömegű járművel járdán akkor szabad megállni vagy parkolni, ha az úttesten megállni tilos, és

a) ha jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi a járdán való parkolást vagy

b) ha a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább másfél méter széles terület marad.

Tehát nem kell külön jelzőtábla, ha széles a járda, és a tengelyterhelés is lehet több egy tonnánál.

Egyperces utascsere ott is szabályos, ahol egyébként nem szabad megállni

Életszerű szabályzás, hogy ha nem zavaró, akkor meg szabad állni többek között a buszöbölben, amíg valaki ki- vagy beszáll az autóba (95. §).

Az utascsere idejére, de legfeljebb egy percig meg szabad állni

a) autóbuszöbölben, ha az a közösségi közlekedés járműveit nem zavarja;

b) kerékpársávon és nyitott kerékpársávon, ha az az ott közlekedők forgalmát nem akadályozza, valamint

c) taxiállomáson, ha az a taxiállomás használatát nem akadályozza.

Szabad a járdán biciklizni, és zebrán se kell leszállni

A hatályos KRESZ szerint akkor szabad járdán biciklizni lakott területen, ha az úttesten nem szabad vagy nem lehet. A tervezetben viszont van egy ilyen bekezdés is (143. § (4):

Járdán kerékpárral a gyalogosforgalom elsőbbségének biztosításával és annak zavarása nélkül szabad közlekedni.

Kivéve, ha (143. § (5):

Nem szabad a járdán kerékpárral közlekedni, ha azt az illetékes önkormányzat rendeletével megtiltotta, és ezt a tiltást a járdán jelzőtáblával vagy útburkolati jellel megjelölte.

Eddig zebrán csak tolni volt szabad a bringát. A tervezet szerint nem kell leszállni, elsőbbsége viszont nincs a biciklisnek (147. §):

A járdán közlekedő kerékpáros az alábbi helyeken haladhat át az úttesten:

a) a zebrán;

Az úttestet a zebrán keresztező kerékpáros nem zavarhatja a zebrán közlekedő gyalogost.

Az úttestet a zebrán keresztező kerékpárosnak elsőbbséget kell adnia az úttesten közlekedő járművek részére.

A 115 oldalas dokumentum fejlécében, tehát 115 oldalon szerepel, hogy „Az előterjesztést a Kormány nem hagyta jóvá, ezért az nem képviseli az álláspontját.”. Ez egy tervezet, még változhat, a véleményeket, észrevételeket Lázár János oldalán lehet közölni.

(Nyitókép: ChatGPT)

Mit kellene változtatni szerintünk?