Biztosan tudod, hogy az autógyárakon kívül autóipari fejlesztőközpontok is működnek Magyarországon, és számukra elengedhetetlenek az olyan tesztpályák, mint a Zalaegerszeg melletti ZalaZone. Az óriási komplexumot 2017-ben kezdték tervezni, két évvel később készültek el az első pályaelemek, 2021-től pedig már 250 hektáron, teljes gőzzel várták a járműipari fejlesztőket, akik mostantól már minden feladatra találnak itt tesztpályát.

Miért kell egy oválpálya?

Könnyű belegondolni, hogy a nagysebességű tesztekhez nem elég egy hosszú kifutópálya, mert egy igazán gyors autó pillanatok alatt végig tud érni rajta, és aztán lassíthat, hogy megforduljon. Ha tartósan kell nagy sebességgel menni, akkor ahhoz döntött kanyaros oválpálya szükséges, és ezt igazából már száz éve felismerték, amikor megépültek az eleve autóversenyzésre ismert pályák, mint Brooklands és Monza, aminek szintén volt parabolakanyarja.

Persze itt nem versenyzésre használják majd, hanem tesztelésre, és ezzel a ZalaZone egészen egyedülállónak számít a régióban. Európában ugyanis csak kevés olyan tesztközpont működik, ahol minden pályaelem megtalálható, mint ami nálunk is. A többi oválpálya általában autógyárak tulajdonában van, és más cégek számára nem használható, vagy ott van még a legendás délolasz Nardò, aminél a zalai pálya kisebb, de sokkal modernebb.

Kihasználja például azt, hogy a ZalaZone az egyik legújabb járműipari tesztpályának számít, ezért mindene megvan, amire egy jármű fejlesztésénél csak szükség van. Saját 5G hálózattal rendelkezik, műhelyekkel, irodákkal, eszközökkel, a pályák közt vizes fékpálya, változatos dőlésű emelkedők, két kilométeres kezelhetőségi pálya, másfél kilométeres szabványos autópálya is található, még a mesterséges várost, a Smart Cityt is felépítették.

Meggyőző paraméterek

Nemrég jártunk már itt megnézni, hogy micsoda munka egy oválpálya építése, és többek közt azért sem lett kész a ZalaZone többi pályaelemével egyszerre, mert a speciális aszfaltozógépből csak kettő van a világon, és azok jó előre be vannak táblázva. A zalai pálya aszfaltozása egy évig tartott, és ehhez egy speciális keveréket használtak, aminek a tapadása hasonló a közútéhoz. Mivel a pályán sokkal kisebb a járműforgalom, mint a közutakon, ezért legalább 15, de akár 25 évig is kitart majd.

A 4,5 kilométer hosszú pálya két egy-egy kilométeres egyenes részből, és két parabolakanyarból áll. A felső része 47 fokban döntött, és amikor az építése kapcsán itt jártunk, akkor kiderült, hogy gyalog csak a feléig jutunk anélkül, hogy négykézláb kellene kapaszkodnunk. Pontosan ez a dőlés teszi lehetővé, hogy 250 km/órával gond nélkül kanyarodjon a jármű, ráadásul

180 km/óráig oldalirányú erőhatás nélkül kanyarodik, azaz akár elengedett kormánnyal is a sávban fog maradni.

Óramutató járásával megegyező irányban lehet használni a pályát, így balra vannak a gyorsabb haladásra szánt felső sávok, lent pedig a lassabb tempójú sáv, ahonnan jobbra ki lehet sorolni a depóba, és felzárkózni is úgy kell, mint egy autópályára. Még a biztonsági korlátokhoz is a német autópályák új, szigorúbb szabványát vették alapul, amit a pálya jellegzetességeinek és az itt tesztelt járműveknek megfelelően módosítottak.

290 km/óráról fékeztünk

Mi ennél jóval izgalmasabb autókkal próbálhattuk ki a zalai tesztpályát. A megnyitóra két erős Audi, egy RS 4 Avant és egy RS 6 Avant érkezett, az utóbbi ráadásul a limitált szériás GT kivitel, amivel profi tesztpilóták mutatták meg, milyen élmény 250 km/órával kanyarodni. Az Audik számára nem jelentett gondot, hogy az egyenes szakasz felénél található depóból gyorsulva már a kanyarban kétszáz felett száguldjanak.

Milyen érzés a 47 fokban döntött parabolakanyarban 250 km/órával utazni? Semmi máshoz nem hasonlítható.

Ültem már jó pár autóversenyző mellett, akik szédítő tempóval vittek a rali- és túraautójukkal, de ott mindig volt oldalirányú erő is, ami a kagylóülés széléhez szorított. Itt a legfurcsább az, hogy nem érezni, mennyire megdől az autó, mert annyira lefelé, az ülésbe présel az erő, hogy a telefont alig tudtam felemelni a fotózáshoz.

Mindeközben a tesztpilóták lazán, könnyedén vették a feladatot, nyilván ezerszer csinálták már, de azért látszott rajtuk, hogy nem tudják megunni. Míg az RS 4-ben az egyenesben és a kanyarban is állandó 250-nel mentünk, addig az RS 6-ban az egyenes végén 290 km/óráról vette el a gázt a vezető, hogy pontosan 250-nel tudjuk bevenni a kanyart.

250 km/óra a maximum megengedett tempó a zalai oválpálya kanyarjában, de különleges esetben a 270-et is ki lehet próbálni.

Mégsem lesz belőle versenypálya, de azért még biztosan hallani fogunk róla, hiszen például rekorddöntésekre is alkalmas, amikor egy járművel akár 100 ezer kilométert is megtesznek egyhuzamban úgy, hogy csak tankolni, olajat és persze vezetőt cserélni állnak ki. A zalai pálya adottságai elég jók, gyönyörű dombok közt vezet ide az út, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy itt szinte nincs téli időjárás, ezért az év minden napján nyitva vannak.

Megtudtuk azt is, hogy 40 millió eurós beruházással épült meg az oválpálya, amivel immár teljesen elkészült a ZalaZone.

Megéri? Az egész képet nézve igen, hiszen ezzel már olyan járműpari fejlesztőknek lehet vonzó a helyszín, akik minden tesztfeladatot egyetlen helyen akarnak elvégezni, és lehetőleg a legmodernebb körülmények közt. 250-nel kanyarodni egy oválpálya döntött kanyarjában? Mi már ezt is kipipáltuk az autós bakancslistánkon.

Ez is érdekelhet: