Szerencse, hogy nem szalad el a kutatások elől.

A nagy mocsári csiga segítségével modellezik az öregedési folyamatokat az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben (BLKI) működő Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport munkatársai. Új vizsgálatukkal

olyan új géneket azonosítottak az állatban, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak.

A felfedezésükkel lehetővé válik az öregedésnél bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálata. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleményében olvasható, hogy a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben már több mint harminc éve használják a nagy mocsári csigát (Lymnaea stagnalis) neurobiológiai kutatásokhoz.

A modern társadalomban egyre több embert érintenek az életkorral összefüggő idegrendszeri változások – például a tanulási és emlékezőkészség csökkenése –, valamint az olyan betegségek, állapotok, amilyen az enyhe kognitív zavar vagy a demencia. Ez drámai hatással lehet az életminőségre, emellett érzelmi és pénzügyi terheket ró az érintettekre, a rokonaira és végső soron az egész társadalomra. Emiatt hatalmas szociális és gazdasági igény mutatkozik az említett neurofiziológiai folyamatokat kialakító mechanizmusok pontosabb megismerésére, továbbá a lehetséges terápiás beavatkozások fejlesztésére.

A kutatók arra keresik a lehetséges megoldásokat, hogy lelassítsák vagy akár vissza is fordítsák az öregedéssel járó memóriacsökkenést.

Az öregedésért, az öregedés alatt kialakuló memóriavesztésért felelős kulcsmolekulákról, jelátviteli útvonalakról, valamint a sejtszintű változásokról azonban még mindig viszonylag kevés információ áll rendelkezésre. Az öregedéssel járó folyamatok gerincesekben történő vizsgálata idegrendszerük komplexitása miatt nem egyszerű feladat a hálózatok és az egyedileg azonosított idegsejtek szintjén. Ezért az öregedéskutatás nagymértékben támaszkodik a gerinctelen modellszervezetekre. Az egyik ilyen gerinctelen modellállat a nagy mocsári csiga, amely évtizedek óta jól ismert és kedvelt alanya az öregedés- és memóriakutatásnak.

A kutatócsoport korábban már megállapította, hogy

adott a lehetőség a neurális hálózatokat farmakológiailag újraprogramozni, és az idős állatokat megfiatalítani a memória javítása érdekében.

Ez is érdekelhet:

Gyorsul vagy lassul az ember evolúciója?

A technika őrült sebességgel fejlődik. És az ember?

(Forrás: ELKH, MTI, fotó: Wikimedia)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mutatunk egy őszi fesztivált, ami az újbort és a libás ételeket ünnepli

A mesterséges intelligenciával az otthoni wifid is megtáltosodik

Négy gamer eszköz, amivel igazán teljes lehet a játékélmény

További cikkeink a témában
Magyar lakásba magyar bútort – és ne is akármilyet, minőségit!
Hirdetés