Erre matematikailag van esély, a valóságban nem annyira.

A továbbra is növekvő globális károsanyag-kibocsátást drasztikusan, 2030-ig évente 7 százalékkal kell csökkenteni ahhoz, hogy a felmelegedés ne haladja meg a 2015-ös párizsi megállapodásban rögzített 1,5 Celsius-fokot – áll a Világgazdasági Fórum Klímabajnok Vállalatvezetők Szövetsége és a Boston Consulting Group (BCG) által kiadott tanulmányban. A The State of Climate Action (Az éghajlatpolitika helyzete) című tanulmány szerint

Oroszország és Európa nagy részén, így Magyarországon is már több mint 2 Celsius-fokkal, az Északi-sarkvidéken pedig több mint 4 Celsius-fokkal magasabb volt az átlagos hőmérséklet 2012–2022 között, mint 1900–1920-ban, miközben az óceánok hőmérséklete is egyre gyorsabban nő, és a globális kibocsátás mértéke még mindig emelkedik.

A tanulmányban szükségesként meghatározott 7 százalékos károsanyag-kibocsátáscsökkentés példátlanul magas, nagyobb, mint amekkora kibocsátáscsökkenéssel jártak a koronavírus-járvány miatti leállások. A tanulmány szerzői szerint az elmúlt években sok területen történt előrelépés, de továbbra is jelentős hiányosságok vannak a nemzeti kötelezettségvállalások területén, a vállalati éghajlatvédelmi intézkedésekben, a zöld technológiák elterjedésében és a finanszírozásban is.

A zéró kibocsátáshoz szükséges zöld technológiák többsége már létezik, de ezek közül sok ma még nem versenyképes, amelyek pedig már versenyképesek vagy hamarosan azok lesznek, csak a globális kibocsátás 55 százalékát fedik le. Számos technológia jelenleg még csak a fejlesztés korai szakaszában jár. A felzárkózás érdekében az innovációnak és az ipari méretnövelésnek szinte példátlan mértékben kell felgyorsulnia – írták a tanulmányban.

Sci-fibe illő módszerekkel védekeznek a felmelegedés ellen Görögországban

Tíz éve még egy disztópikus sci-finek tűnt volna, ma már valóság: drónos megfigyelőrendszert és mobilappot vetnek be a klímaváltozás miatt.

Az egyik fő ok, amiért az 1,5 Celsius-fokos cél elérhetetlennek tűnik, hogy 2022-ben már több mint kétezermilliárd dollár hiányzott az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához. Kritikus hiányosságok vannak a korai technológiák és az infrastruktúra finanszírozásában, a zöld energia tárolásában, a hidrogén felhasználásában, a zöld repülőüzemanyagok előállításában, mivel ezekre 2022-ben a kibocsátás csökkentésére szánt forrásoknak csak mintegy 2 százalékát költötték.

(Forrás: MTI. A kép illusztráció.)

Ez is érdekelhet:

A tavalyi volt Magyarországon a legaszályosabb év fél évszázad alatt

Az ország egyre nagyobb területét sújthatja aszály a közeljövőben.

Az idei volt a legforróbb június az Egyesült Királyságban

Nemcsak az Egyesült Királyság egészében, hanem Angliában, Skóciában, Walesben és Észak-Írországban is az idei volt a legforróbb június a rendszeres mérések 1884-es kezdete óta.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Katja szereti az állatokat, magára is varratott néhányat

Trükkök, ha beütne a kajakóma a karácsonyi zabálástól

Clarissa kedvéért még 23-án is hajlandók vagyunk sorban állni

További cikkeink a témában