A tiszavirág (Palingenia longicauda), Európa egyik legnagyobb kérészfaja egykor egész Európában honos volt, de a 20. században a nyugat-európai folyókból szinte teljesen kipusztult.
Napjainkban a faj tömeges állománya valóban szinte kizárólag a Tiszán és mellékfolyóinak alföldi szakaszán figyelhető meg.
A jelenség annyira egyedülálló, hogy a tiszavirágzás a Hungarikumok Gyűjteményének része. És bár a legnagyobb rajzások a Tisza magyarországi szakaszán vannak, a folyó alsó, szerbiai szakaszán is megfigyelhető a tiszavirágzás.
A kérészek násztánca általában június közepén, a virágzás idején figyelhető meg, amikor a folyó mentén milliónyi kérész emelkedik a levegőbe.
A kifejlett egyedek élettartama rendkívül rövid, gyakran csupán egyetlen estére korlátozódik. A rajzás csúcspontján a víz felszíne szinte „forrni” látszik a mozgó rovaroktól.
A tiszavirág európai és világszinten is jelentős természeti örökségünk, bioindikátorként jelzik az alföldi folyók vízminőségének változását, ökológiai viszonyainak minőségét.
A 2000-ben bekövetkezett tiszai ciánszennyezés súlyos pusztítást végzett: a folyóba jutó, majd a hordalékban lerakódó nehézfémek óriási károkat okozott a Tisza ökoszisztémájában. A tiszavirág túlélése az ökoszisztéma állapotának egyik szimbolikus mércéjévé vált.
Ezek is érdekelhetnek:
Olyan éghajlati állapot felé haladunk, amelyhez hasonlót a Föld évmilliók óta nem tapasztalt
A klímaváltozás miatt kiléphetünk abból a stabil éghajlati korszakból, amelyben az emberi civilizáció kialakult.
220 méteres szélturbinákat telepítenek a Kisalföldön
Indul Magyarország egyik legnagyobb szélerőmű-beruházása.
Veszélyben Dubrovnik óvárosa, minimum fél méterrel fog emelkedni a tengerszint a század végéig
A pesszimista számítás több mint egy méter.
(Forrás: Getty Images)
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
