Tinisztárok, ha megvadulnak. James Franco, ha gengszter-rappert játszik. Egy rendező, aki bevett pár bélyeget. Egy erősen tizennyolc pluszos film, de tartalma van-e, kezit csókolom?

Bármennyire is tűnt akciófilmnek a Spring Breakers, nem lett az (szerencsére), hiába is volt benne egy kultfilm ígérete, egy hajszállal lecsúszik a hőn áhított státuszról. Mert a Csajok szabadon remek vállalkozás arra, hogy úgy mutassa be az amerikai álmot hajszoló, kokainnal és alkohollal magát körbebástyázó fiatalságot, ahogyan azt mindig is kellett volna, erőszaktól és szextől, csöcsvillantástól egyáltalán nem mentes módon, közkedvelt tinisztárokkal, akik teljesen nyilvánvalóan sosem voltak annyira jókislányok, amilyennek a világ mindig is gondolta őket.

De azt mondtuk már, hogy csöcsök? Mert ha még nem tettük volna meg, akkor most mindenképp essünk túl rajta. És azt, hogy erőszaktól és szextől sem mentes módon ábrázolja Harmony Korine rendező az amerikai álmot hajszoló fiatalságot? A Spring Breakers négy csaj sztorija, akik mindenáron ki akarnak törni egy posványos kisvárosból, pénzt gyűjtenek a tavaszi szünetre, ami semmilyen módon sem hasonlítható annak magyar verziójához, hacsak újabban a magyar tinik nem gyűlnek össze ezresével a vízparton egymás hasáról félmeztelenül kokaint szippantani.

De arról beszéltünk már, hogy csöcsök? És arról, hogy erőszaktól és szextől sem mentes módon ábrázolja Harmony Korine rendező az amerikai álmot hajszoló fiatalságot? Mert ha nem, akkor most mindenképp tegyük meg. Mint ahogy arról is szólnunk kell, mennyire valószínűtlen választás volt James Franco az aranyfogú gengszter szerepére, és mennyire működik mégis. Ő mutatja legjobban, mire is vágyik valójában ez a maréknyi eltévelyedett lány, akik kirabolják a helyi csirkesütőt némi pénz reményében, majd egy gengszter udvartartásában találják meg a boldogságot, fegyverekkel a kezükben.

Közben persze ott vannak a csöcsök. És Harmony Korine, aki erőszaktól és szextől sem mentes módon ábrázolja az amerikai álmot hajszoló fiatalságot. A két kölyökkedvenc, Selena Gomez és Vanessa Hudgens ezzel a filmmel olyan távol került a régi Disney-világtól, amennyire csak lehetett. És ha nem mondtuk volna még, nagyon valószínűtlen választás volt James Franco az aranyfogú gengszter szerepére, de mégis remekül működik. Az erőszakmániás Alien és a lányok Britney Spears lassú dalára rabolnak, Franco fegyvert szop, és ha még nem mondtuk volna, villannak a csöcsök, a csajok és Alien Britney lassú dalára rabol, villannak a csöcsök, több fű fogy, mint egy Harold és Kumar epizódban, Alien és a lányok Britney Everytime-jára rabolnak, és villannak a csöcsök.

Hogy bizonyos mondatokat, mondatrészeket többször is megismételtünk? Nem véletlenül. A kedves olvasó így nagyjából úgy érezheti magát, mint a mozinéző, akinek már százötvenedjére mondják ki a szereplők teljesen indokolatlanul a spring break szavakat, vagy ötödjére ismételnek el egy komplett párbeszédet.  A film ugyanis ezt teszi, néha roppant idegesítő módon, de hát ettől lesz ez az egész olyan, mint egy drogos álom, mert végülis az: egy fedetlen női keblekkel, drogokkal, erőszakkal és Skrillex zenéivel felturbósított dráma, aminek vannak csúcspontjai, de pont bizonyos helyeken jelentkező érthetetlen súlytalansága miatt nem sikerül kultstátuszba emelkednie, sőt, néha még szeretni is nehéz.

A Spring Breakers ettől függetlenül igencsak merész film, jól irányzott pofont ad az amerikai fiatalságnak, olyan módon, ahogyan már régen nem adott senki. Butának mutatja őket, erőszakosnak, mint ahogyan a teljes amerikai társadalmat is. Mintha Korine le akarta volna forgatni a Született gyilkosok tiniknek készült, csajosabb verzióját. Az igyekezet és a kvázi költői megfogalmazás módja dicséretes, de a film néha annyira idegesítő, hogy legszívesebben hazaküldenénk a négy lányt egy horgoló-tanfolyamra. De végülis ez a célja, a Spring Breakers nem más, mint az amerikai (drogos) rémálom bemutatása álomképszerűen. Mert egy álom az egész. És csak egy hajszál választja el a kultfilm-státusztól. Vagy ezt is mondtuk volna már?

6/10

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon