Manapság Magyarországon számtalanféle foglalkoztatási forma létezik. A társadalom legnagyobb része alkalmazottként dolgozik. Aki nem valamelyik cég alkalmazottja, hanem saját maga alapít céget vagy vállalkozást az szintén jó pár változatból válogathat.

Ma Magyarországon az egyik legegyszerűbb és talán ezért is az egyik legelterjedtebb foglalkoztatási forma a KATA. Miért jó ez? Azért, mert tényleg nagyon egyszerű és relatíve kevés adminisztrációval jár, nem kell vele sok időt eltölteni és teljes mértékben le van fedve a foglalkoztatásunk. Jobban mondva az önfoglalkoztatás, hiszen a katások egyéni vállalkozók, akik saját magukat foglalkoztatják.

A katás vállalkozók kétféle adózási formából választhatnak. Vagy havi 50 ezer forintot vagy pedig havi 75 ezer forintot kell fizetniük az állam felé. Ezek teljesen fix összegek, de persze emellett az év során van még más befizetni valójuk is. Ezt az összeget akkor is be kell fizetni, ha valakinek például nincsen bevétele abban a hónapban. Nagy előnye a KATA-nak, hogy ebben az esetben, ha már előre tudjuk, hogy az adott hónapban nem lesz bevételünk, akkor van lehetőség a szüneteltetésére. Persze ez azt jelenti, hogy nem aktív a vállalkozásunk, nem tudunk számlát kibocsátani és gyakorlatilag olyan mintha nem is csinálnánk semmit. Mint mindennek ennek is vannak előnyei, hátrányai, így amikor valaki katázni szeretne, akkor ezeket jó alaposan mérlegelnie kell.

Rövid távon ez egy roppant egyszerű és könnyű megoldás, de mi van hosszú távon? Hosszú távon itt elsősorban a nyugdíjra kell gondolni. Még pedig kell gondolni, hiszen napjainkban mindenhonnan azt hallani, hogy nem elég túl korán elkezdeni az öngondoskodást. Minél előbb, annál jobb. Már akár a 20-as éveinkben érdemes elkezdeni ezzel foglalkozni, hogy aztán, amikor odaérünk a nyugdíjas évekhez, akkor ne érjen minket meglepetés.

Mire számíthatnak a katás vállalkozók?

Egy kis összehasonlításként az alkalmazottak esetében a nyugdíjalapba a tényleges jövedelem értéke számít bele. A KATA utáni nyugdíj számítás viszont máshogy történik. Ebben az esetben a fix havi adó alapján a törvényben meghatározott összeget számolják bele és nem pedig a valós keresetet. Ez hatalmas nagy különbség a kettő között.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy főállásban dolgozó katás, aki havonta 50 ezer forintot fizet a jelenlegi állás szerint 102 ezer forintos bruttó nyugdíjalapra számíthat. A történet érdekessége, hogy a katás adózók, a nyugdíjjárulékot figyelembe véve gyakorlatilag rosszabb kategóriába sorolhatók, mint aki ma minimálbért keres Magyarországon, hiszen a nettó járulékalap mindössze 67.830 Ft.

Az 50 ezer forintot fizető katás vállalkozó szolgálati ideje sem annyi lesz, mint egy egyszerű alkalmazotté. Miért van ez így? Mert ha a biztosított személy nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme kisebb, mint a mindenkori minimálbér, akkor a biztosítási idő is kevesebb lesz az arányosításnak köszönhetően. Ez az arányos szolgálati időszámítás szabálya.

Ma Magyarországon, 2021-ben a bruttó minimálbér mindössze 167.400 Ft. Ezzel összevetve a katások 102 ezer forintos bruttó beszámított jövedelme logikusan nagyságrendekkel kisebb, egészen pontosan csak a 61%-ának felel meg. Az arányosítás jegyében, a szolgálati időt arányosítva nem 12 hónapot kell számítani, hanem annak a 61%-át, ami számszerűleg 7,3 hónapnak felel meg. Egy 365 napos naptári évet nézve ez egészen pontosan csak 222 napot jelent. Mindez annak ellenére, hogy valaki ennél sokkal több napot, több időt dolgozik, de az arányosítás révén ez mégis jóval kevesebbnek számít.

Ez egyébként a mindenkori minimálbér függvényében változik. Vagy romlik vagy pedig javul az adott évben. Például 2018-ban még 250 napnak felelt meg a katások szolgálati ideje, 2019-ben már csak 231 nap volt, ami 2020-ra már csupán 222 napra csökkent. 2021-et az előző évhez viszonyítva nem voltozott a helyzet, de ki tudja, hogy mi fog történni az elkövetkező években.

Ez az arányosítás hosszú távon is ugyanúgy érvényes, ha például megnézünk egy 40 éves munkaviszonyt, akkor a katásoknál ez sem 40 évnek fog számítani, hanem kevesebbnek. Az alkalmazottak esetében a korábbi átlagfizetés 80%-a szokott járni nyugdíjként. Viszont a katások esetében hiába dolgozik mondjuk valaki 40 évet, amikor ez a valóságban csak 24 évnek fog számítani a nyugdíjnál, vagyis 16 év tulajdonképpen nem is számít majd. Olyan, mintha nem is dolgoztunk volna pedig nagyon sok katás akár éjt nappallá téve is dolgozik, sokszor még hétvégén is. Ebből következik, hogy a 24 évnyi szolgálati időnél az átlagjövedelemnek csak a 61%-a jár, amit alapból az alacsonyabb nettósított nyugdíjalapból fognak számolni. Ez a mai számítások alapján egészen pontosan 41.376 Ft-ot jelent.

Megéri a 75.000 Ft-os KATA-t bevállalni?

Az alábbiak azokra a katásokra vonatkoznak, akik az 50 ezer forintos változatot fizetik havonta az államnak. De mi van azokkal, akik a magasabb vagyis a 75 ezret fizetik be?

Összességében elmondható, hogy itt már picivel jobb a helyzet. Mivel havonta 75 ezer forintot fizetünk, így ebben az esetben a bruttó beszámított havi jövedelem, ami a nyugdíjjárulék alapját képezi 170.000 Ft. Ez azért nagyságrendekkel több, mint a másik kategória esetében. Mivel ez magasabb, mint a mindenkori minimálbér, így az arányos szolgálati időre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 365 ledolgozott nap valóban 365 napnak számít majd.

Viszont rossz hír, hogy a tényleges jövedelem továbbra sem számít bele a nyugdíjba, mert ebben a kategóriában, 40 évnyi ledolgozott munkaviszony után a nettó járulékalap csupán 80%-ának megfelelő összeget kaphatunk, ami jelenleg egészen pontosan 90.550 Ft.

A szakértők és azok, akik utánaszámolnak, arra jutottak, hogy ezt a 25.000 Ft-ot a legtöbb esetben érdemes másba fektetni.

Egy kis jó hír lehet a katásoknak, hogy van lehetőségük adójóváírásra is. Ha valaki katásként fizet adót, akkor nagy valószínűséggel személyi jövedelemadót nem fizet, de a törvény adta lehetőségeknek köszönhetően adókedvezményt tudnak igénybe venni. Ehhez nyugdíjbiztosítást kell elindítaniuk, ahol más a szerződő és más a biztosított.

Ebben az esetben elég, ha csupán a szerződő fél fizet szja-t, mert a NAV csak ezt nézi. A szerződés kedvezményezettje vagy haszonélvezője pedig egy másik személy –ergo a biztosított-, aki a nyugdíjszámlájára kapja az adókedvezményt. Nem jelent gondot az sem, ha a biztosított nem fizet szja-t. Ehhez csupán egy olyan ismerős kell, aki viszont fizet szja-t, nem kitétel, hogy ő családtag legyen.

Ezzel a módszerrel mindenki jól jár, hiszen a biztosított ezt az összeget a nyugdíj-előtakarékosságra tudja fordítani és a szerződőt sem éri semmilyen fajta hátrány. Egyébként meg ez az összeg az állam zsebében maradna, így viszont nálunk landol.

Érdemes még azt is tudni, hogy egy személy nevén akár több nyugdíjbiztosítás is lehet, de lényeg, hogy az éves befizetés mértéke nem haladhatja meg a 650 ezer forintot, mert a felette lévő rész után már nem jár adókedvezmény.

Mindenkinek érdemes átgondolnia, hogy mik a céljai és hogy hosszú távon megéri-e a KATA, mint foglalkoztatási forma.

(Szponzorált tartalom)

 

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

További cikkeink a témában