Több szektorra is kiterjedő, az antimikrobiális rezisztencia kialakulása elleni nemzetközi kutatásban vettek részt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársai.
Az antimikrobiális rezisztencia kialakulása során egyes kórokozók – például baktériumok – ellenállóvá válnak az ellenük használt gyógyszerekkel szemben. Ilyenkor előfordulhat, hogy egy korábban hatásos antibiotikum már nem pusztítja el a baktériumot, ezért a kezelés kevésbé eredményes vagy akár hatástalan.
A probléma kialakulásnak egyik fő oka a nem megfelelő antibiotikum-használat.
Az SZTE Gyógyszerészeti Intézetének szakemberei egy – európai mellett kanadai, szenegáli és a Fülöp-szigeteki szakemberek által létrehozott – nemzetközi konzorcium tagjaként különböző adatforrásokra és elemzésekre támaszkodva azt vizsgálták, a humán, az állat- és a környezetegészségügy mennyire képes összehangoltan fellépni az antibiotikum-használat racionalizálásáért.
Erősíti az antibiotikum-rezisztencia kialakulását a légszennyezettség
Több mint egymillióan halnak bele évente.
A különböző szektorok összehangolt együttműködését célozza az Egy Egészség megközelítés. A csaknem négy évig tartó nemzetközi projekt fő célja az volt, hogy különböző adatforrások és elemzési módszerek segítségével értékelje e megközelítés alkalmazását az egyes országokban.
A magyar munkacsoport a hazai helyzet elemzése érdekében – a dokumentumanalízis mellett – mindhárom szektor képviselőivel számos mélyinterjút készített.
Az előzetes eredmények alapján elmondható, hogy az Egy Egészség megközelítés Magyarországon jellemzően még gyerekcipőben jár.
Beigazolódott az, amitől féltünk: az egyik legdurvább nemi betegséggel már nem tudunk mit kezdeni
A szuperkankó hivatalosan is megérkezett közénk.
A hazai állategészségügyi szektorban ugyanakkor komoly intézkedések történtek az antibiotikum-felhasználás racionalizálására, és ezek hatására az elmúlt években jelentősen csökkent az antibiotikum-alkalmazás az állattenyésztésben. A kutatás keretében több olyan tényezőt azonosítottak, amelyek segíthetnek a humán és a környezet-egészségügyi szektort érintő antibiotikum-politikai intézkedések tervezésében.
Ezek is érdekelhetnek:
Vigyázat, valami nagyon nem stimmel az antibakteriális szappannal
Egyre inkább úgy tűnik, hogy az antibakteriális szappanok egyáltalán nem annyira a barátaink, mint amennyire azt eddig gondoltuk.
Biogázüzemekben vizsgálták az antibiotikum-rezisztenciához köthető gének előfordulását
Az ember által alkalmazott antibiotikumokkal párhuzamosan egyre nő az antibiotikumokkal szemben ellenálló, patogén mikrobák által jelentett veszély is.
Tovább fenyeget az egyik legnagyobb egészségügyi kockázat, méghozzá az emberi hülyeség miatt
Az antibiotikumrezisztencia évente 700 ezer ember haláláért felelős a világon, ez a szám pedig nagyon nem akar csökkenni.
(Forrás: MTI)
