Tényleg befolyásolhatja az étrend, hogy mekkora eséllyel alakul ki daganatos betegség? A kutatások és a Miami Egyetem onkológusa, Mikkael Sekeres tapasztalatai alapján a válasz meglepően határozott: igen, ráadásul jobban, mint hinnéd.
Az utóbbi évek onkológiai vizsgálatai egyre világosabban mutatják, hogy a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend komoly védőfaktor lehet több ráktípus ellen, mégis a legtöbben messze a javasolt mennyiség alatt fogyasztanak belőlük. Pedig már napi néhány plusz adag is érezhető különbséget hozhat.
- Különösen a keresztesvirágú zöldségek, például a káposzta, a karfiol vagy a brokkoli bizonyultak erős játékosnak, rendszeres fogyasztásuk több daganattípus (például a szájüregi, a nyelőcső-, a vastagbél- és végbél-, valamint egyes nőgyógyászati daganat) kockázatát is csökkentheti.
- A gyümölcsök sem csak vitaminbombák: a citrusfélék, az alma és a paradicsom több emésztőrendszeri rák alacsonyabb előfordulásával mutattak összefüggést.
- A teljes kiőrlésű gabonák szintén sokat dobhatnak az esélyeinken, mivel több rostot és tápanyagot tartalmaznak, és már napi kis mennyiség (30 gramm / nap) is látványosan (30%-kal) mérsékelheti a vastagbél- és végbélrák kockázatát. Egy több mint kétmillió ember adatait összegző elemzés szerint a rendszeres fogyasztásuk még a daganatos halálozást is csökkentheti, részben azért, mert gyorsítják az emésztést és visszafogják a gyulladásos folyamatokat.
Legalább ennyire fontos viszont az is, mit érdemes visszavenni
- A vörös és feldolgozott húsok túlzásba vitele több száz kutatás szerint növeli a vastagbélrák esélyét, és más daganatokkal is kapcsolatba hozták – napi 100 gramm vörös hús 17%-kal, míg 50 gramm feldolgozott hús 18%-kal növelheti a kockázatot.
- A cukor sem közvetlen „ráktáplálék”, de a túlzott cukorfogyasztás könnyen vezethet elhízáshoz és anyagcsere-problémákhoz, ami már közvetve emeli a kockázatot. A cukros italok és gyümölcslevek különösen „alattomosak”, mert folyékony formában sokkal több csúszik le belőlük, mint amennyit észrevennénk – a folyékony fruktóz 14%-kal, a folyékony glükóz 19%-kal, a gyümölcslében lévő fruktóz pedig akár 39%-kal is növelheti a daganatok kialakulásának esélyét.
A lényeg nem egy szigorú tiltólista, hanem a tudatosabb, növényi alapú, kevésbé feldolgozott élelmiszeren alapuló étrend. Százszázalékos garancia persze nincs, de az biztos, hogy az egyik legegyszerűbb fegyver ott van a kezünkben minden nap: az, amit a tányérunkra teszünk.
(Forrás: The Washington Post, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
A csernobili takarítómunkások gyerekei a DNS-ükben hordozzák az atomerőmű-katasztrófát
A sugárvédelem nemcsak a jelenről szól, hanem a következő generációkról is.
Miért van tejfogunk, és miért van maradandó fogunk?
Az, hogy gyerekként tejfogaink, később pedig maradó fogaink vannak, nem véletlen evolúciós trükk.
Ha a hideg nem betegít meg, akkor mégis miért betegszünk meg télen gyakrabban?
Hiába tűnik logikusnak, a hideg önmagában nem tesz beteggé, mégis minden télen ugyanaz a forgatókönyv ismétlődik.
