A megfázás és az influenza nem pedig hőmérsékleti probléma.
Hiába tűnik logikusnak, a hideg önmagában nem tesz beteggé, mégis minden télen ugyanaz a forgatókönyv ismétlődik. A háttérben nem egyetlen ok áll, hanem egy olyan láncreakció, amiben a környezet, a viselkedésünk és a szervezetünk egyszerre dolgozik a vírusok kezére.
Valójában a hideg nem elindítja a betegséget, hanem megkönnyíti a vírusok dolgát, miközben a szervezet védekezése épp ilyenkor válik sebezhetőbbé.
A megfázás és az influenza vírusfertőzés, nem pedig hőmérsékleti probléma, a statisztikák mégis világszerte téli csúcsot mutatnak. Ennek egyik kulcsa az, hogy a hideg, száraz levegőben a légúti vírusok hosszabb ideig maradnak életben és fertőzőképesek. Ilyen körülmények között a kilélegzett apró cseppek gyorsan elpárolognak, könnyebben lebegnek, és nagyobb eséllyel jutnak el mások szervezetébe. A hideg levegő közben az orr és a felső légutak belső hőmérsékletét is csökkenti, ami rontja a nyálkahártya védekező képességét.
Ráadásul a téli életmódbeli változások is nagy szerepet játszanak, ilyenkor ösztönösen behúzódunk zárt terekbe, ahol a zsúfoltság és a gyenge szellőzés ideális terep a fertőzések terjedéséhez. A kevesebb napfény miatt visszaeső D-vitamin-szint is tovább gyengítheti az immunválaszt, a fűtés pedig tovább szárítja a levegőt, így a kórokozókat normál esetben megfogó nyálkaréteg kevésbé hatékony. És már kész is a baj.
(Forrás: The Conversation, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet: