A hetvenes évek Apollo-küldetései óta tudjuk, hogy a Hold felső talajrétegét alkotó regolitban víz, nitrogén, hélium és más illékony anyagok nyomai rejtőznek, ám sokáig vitatott volt, honnan származnak. Egy, a rangos Nature folyóiratcsalád Communications Earth & Environment lapjában frissen publikált tanulmány arra jutott, hogy a

Föld felső légköréből elszabaduló töltött részecskék már évmilliárdok óta eljutnak a Hold felszínére, ahol szó szerint beépülnek a talajba.

A folyamatban kulcsszerepet játszik a napszél és bolygónk mágneses mezeje, amelyek nem elzárják, hanem irányítják ezeket az ionokat.

Ez gyökeresen más képet fest, mint az a korábbi, nagyjából húsz éve uralkodó elképzelés, amely szerint a Föld mágneses pajzsa évmilliárdokkal ezelőtt elvágta ezt a kapcsolatot. A mostani kutatás szerint különösen akkor erős az anyagáramlás, amikor a Hold áthalad a Föld mágneses csóváján, amely a Nap felől érkező napszéllel ellentétes irányba nyúlik el. A számítógépes modellek alapján a mágneses erővonalak ilyenkor láthatatlan útvonalként vezetik a földi eredetű ionokat a Hold felé.

Ezek a részecskék megőrzik a Föld légkörének kémiai lenyomatát, mintha egy kozmikus archiváló rendszer részei lennének. Mindez azt jelenti, hogy a Hold felszíne akár 3,7 milliárd év földi légkörtörténetét is magában hordozhatja, amit a közelgő emberes és robotküldetések – például a NASA Artemis-programja vagy Kína holdmissziói – végre részletesen feltárhatnak.

(Forrás: LiveScience, fotó: NASA)

Ez is érdekelhet: