A Webb Űrteleszkóp most tényleg nagyon messzire nézett vissza az időben.
A James Webb űrteleszkóp (JWST) egy olyan csillagrobbanás villanását rögzítette, aminek fénye akkor indult útnak, amikor a világegyetem még alig volt idősebb néhány százmillió évnél.
A szupernóva nagyjából 13 milliárd évvel ezelőtt, mintegy 730 millió évvel az ősrobbanás után történt, vagyis csillagászati léptékben szinte közvetlenül az univerzum születése utáni korszakból származik.
Ez messze túlszárnyalja az eddigi rekordert, ami 1,8 milliárd évvel „későbbi”, már érettebb univerzumban keletkeztek.
A jelenséget egy különösen intenzív gamma-kitörés (GRB) kísérte, ami a kozmikus események legfényesebb és legenergiadúsabb típusai közé tartozik, és általában hatalmas csillagok végső összeomlását, sőt akár fekete lyukak keletkezését kíséri. A szakértők szerint az ilyen korai gamma-kitörések rendkívül ritkák, az első egymilliárd évből eddig csak elvétve sikerült hasonlókat észlelni.
A teleszkópnak még a szupernóva otthonául szolgáló, alig látható galaxist is sikerült azonosítania, ami ugyan alig néhány képpontból áll, mégis rengeteget mesél a korai világmindenség körülményeiről.
Ez a felfedezés jól mutatja, hogy JWST erejével képesek vagyunk egyedi csillagok halálát tanulmányozni az univerzum legkorábbi szakaszából is.
(Forrás: Space.com, fotó: NASA, ESA, CSA, STScI, Andrew Levan (Radboud University); Image Processing: Alyssa Pagan (STScI), nyitókép: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Olyan brutális kozmikus robbanás készülődik, hogy nappal is szabad szemmel láthatjuk
Az űrdetonáció mértékét jól mutatja, hogy még tízezer fényévről is látható lesz a Föld nappali égboltján.
Létrehozták a valaha volt legforróbb anyagot, 3,3 billió Celsius-fokos
Sikerült reprodukálni az ősrobbanás utáni Univerzumot.
Hatalmas kozmikus detonációt figyeltek meg, ami képes lenne bolygók légkörét is elsöpörni
Ez segíthet abban, hogy hatékonyabban keressük meg azokat az exobolygókat, ahol valóban kialakulhatott élet.
