Az emberek többsége ódzkodik a komolyabb orvosi vizsgálatoktól. Sőt: sokan a vérvételre is “mumusként” tekintenek. Pedig számos esetben lehet életmentő, ha pontos laborleletünk van, és a rajta írtakat komolyan vesszük. Milyen tünetekkor elengedhetetlen rögtön felkeresni kezelőorvosunkat?
Ami ma fekély, abból kezeletlenül később daganat válhat
A gyomorfekélyek jelentős részéért a kontroll nélkül szedett gyógyszerek, valamint egy bizonyos baktérium felelős. Ám megelőzni nehéz, ezért jobbára a tünetekre kell odafigyelnünk, melyek bajt jelezhetnek, ilyen a puffadás, az étvágytalanság, az indokolatlan fogyás, a hányás és a hányinger. Az endoszkópia vizsgálat pedig akkor elengedhetetlen, ha véres hányást, szurokszékletet tapasztalunk, esetleg vashiányban vagy vérszegénységben szenvedünk. Az Affidea Magyarország gasztroszkópiai vizsgálatán kiderülhet, mindezeket nem gyomorprobléma vagy gyomorfekély okozza-e.
A szakértők szerint azonban nem csak akkor érdemes elmenni, ha már baj van: az életében egyszer mindenkinek hasznos lenne ellátogatnia a vizsgálatra. Leginkább azért, hogy később, ha tényleg probléma adódik, már ismert legyen a gyomor egészséges állapota. Így pedig legyen egy viszonyítási alapunk a későbbiekre.
Egyetlen baktériumból megannyi probléma
Magyarországon évente kb. 2000 főnél regisztrálnak gyomorrákot, 4-500 főnél pedig vékonybéldaganatot. A férfiak nagyobb számban érintettek, mint a hölgyek: a kórokozó viszont gyakran közös. A Helicobacter pylori nevű baktérium a gyomor leggyakoribb kórokozója. Az emberiség 50%-a hordozza, hazánkban ez az arány hasonló. A fiataloknál ritkább, mint az időseknél, viszont az ifjabb korosztály inkább fogékony rá.
Ez egy emberről emberre, széklettel szennyezett ételek, kéz vagy tárgyak szájüregbe jutásakor terjedő baktérium. A gyomorfekélyesek kb. 70-90%-a pozitív rá, míg a nyombélfekélyesek 90-95%-a. Ez járul hozzá nagymértékben a gyomor felszínén a seb, a fekély kialakulásához.
Ám nem kizárólag ez a baktérium okozhat gyomorelváltozást. Az állandó reflux, gyomorégés előidézője lehet a nyálkahártya metaplázia és a rekeszizomsérv is. A nyálkahártya-metaplázia során a gyomornyálkahártya sejtstruktúráját részben vagy teljesen felváltja a vékonybélre jellemző sejtszerkezet. De atrófiás (azaz a nyálkahártya sorvadásával járó) folyamat is állhat a háttérben. Mindezen problémák miatt a létrejövő, folyamatosan fennálló gyulladás évek múltán daganathoz vezethet.
Hogyan előzhetőek meg a gyomorproblémák?
A leginkább úgy, ha – amennyiben eddig nem tettük volna – visszafogjuk a fájdalomcsillapítók és szteroidok szedését. Ezek ugyanis a gyomor nyáktermelő képességét nagyban rontják, így a gyomornyálkahártya is védtelenné válik a savval szemben. A legjobb tehát, ha e két készítményből csak annyit szedünk orvosi felügyelet mellett, amennyit feltétlenül szükséges.
(Szponzorált tartalom)
