A kormány ugyanis néhány napja 2,3 milliárd forinttal dobta meg a magyar űrkutatást, így végre másra is lesz pénz azon kívül, hogy befizessük a tagdíjat az Európai Űrügynökségnek.

Ami amúgy 2,2 milliárd forint, vagyis mondhatjuk, hogy a magyar űrkutatás mostantól az eddigi kétszereséből gazdálkodik. És hogy mire lenne ez elég? Nos, a SpaceX Falcon-9 rakétája nagyjából 90 misi (dollárban), ami jó 2,4 milliárd forintnak felel meg, de ha csak ezen múlik az első Sólyom-9 (esetleg Turul-9) megépítése, mi szívesen segítünk összekéregetni a különbözetet a Blahán.

Ennyi pénzből amúgy már kijönne kétharmad a világ legdrágább új autójából is, vagy nagyjából 15 inkubátor, szóval elég komoly a verseny, hogy mire lehet értelmesen elkölteni ennyi pénzt. A tavaly űrtörténelmet író Falcon Heavyre ugyanakkor még gyúrnunk kell, az nagyjából 4,2 milliárd forintba fáj. Ez azt is jelenti, hogy sajna a közelében sem vagyunk, hogy a magyar Falcon Heavy tetejére felszereljük a Bugatti La Voiture Noire-t, és így lőjük ki az űrbe, pedig az azért eléggé bedurrantaná a magyar űrversenyt.

Ilyenünk még egy darabig nem lesz.

A pénzre amúgy úgy tett szert a magyar űrkutatás, hogy azt "a magyar gazdasági fejlődés szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró ágazattá" nyilvánították, amin csak néhány percig röhögtünk hangosan, mert valamennyi ráció mégiscsak van benne. Bár az emberiség ötven évvel a holdra szállás után még mindig nem jutott vissza a Holdra, az űrutazás bizonyos szempontból mégis aranykorát éli: a szektorban egyre több a magánvállalat, ezzel együtt pedig a magántőke is, ráadásul az új jelentkezők (SpaceX, Blue Origin, Virgin Galactic és a többi) annyira életképesek, hogy már a NASA is azon gondolkodik, hogy az Orion-programjukhoz, aminek célja a Hold és a Mars elérése, egy ilyen magánvállalat (történetesen a SpaceX) rakétáit veszik igénybe.

A Puli Space holdjárója a 2016-os Robotika Show-n.

És persze azt se felejtsük el, hogy nekünk is volt néhány komolyabb sikerünk az elmúlt években, 2012-ben például föld körüli pályára állítottuk az első magyar műholdat, a Masat-1-et, az MTA által kifejlesztett dózismérőket a NASA is használja, és arra is reális esély volt, hogy egy magyar holdjáró valóban eljusson a Holdra. A műhold egyébként a távolabbi tervek között is szerepel, de az űrkutatásra szánt extra pénz nagy része a hírek szerint a nemzeti űrstratégia kidolgozására fog elmenni.

(Fotó: SpaceX, Player)

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon