A My Puzzles az egyik legújabb Facebook-őrület:

az alkalmazás vicces képeket lő rólunk egy mesterséges intelligencia segítségével, előtte azonban hozzáférést kér a felhasználó nevéhez, profilképéhez, messengerazonosítójához és nyelvi beállításaihoz is.

Kubatovics szerint a készítők visszaélhetnek ezekkel az információkkal, így hasonló adatvédelmi aggályok merülnek fel, mint pár éve az orosz FaceApp-pal kapcsolatban.

Kubatovics szerint többek között ezek miatt gyanús a My Puzzles:

• az adatvédelemről szóló leírásuk egy sima sablonszöveg;
• a weboldalukon nem találjuk meg a cég nevét, netán azt, hol van bejegyezve, vagy mi az adószáma;
• más sem derül ki róluk a weboldalukon, sem a pontos címük, sem az, hogy ki része a fejlesztőcsapatnak; egy arc sincs a céghez rendelve;
• 2021-es dátum szerepel a weboldal alján, a weboldaluk az ingyenes Metronic nevű one page bootstrap-pel készült, még a színeket vagy betűtípust sem módosították; a domaint csak 2023 júniusában jegyezték be, a tárhely az Alibaba Cloudon található;
• a Novalab Gamesre két weboldal jön ki csupán; a cégnek nincs track rekordja az interneten, semmi sem utal arra, hogy a fejlesztők bármit is csináltak volna a My Puzzles előtt, vagy bárki is írt volna a cégről, netán foglalkozott volna velük;
• a Novalab Gamesszel kapcsolatba hozható másik honlap egy hasonló kínai cég weboldala, amin szintén nincsen semmi infó, és lényegében kattintható menüpont sem található rajta – ennek a domaincímét 2023. november 21-én jegyezte be a kínai DNSPod nevű domain regisztrátor; a tárhelye szintén az Alibaba Cloud-hoz tartozik.

Mi lehet az applikáció célja?

Egy jól irányzott, virálisan terjedő játék segítségével több millió (tízmillió, százmillió) profilképhez, valódi névhez, nyelvi beállításhoz juthatnak hozzá. És mire lehet jó egy ilyen adatbázis? Kubatovics erre is kitér:

„Például egy bot ezek alapján simán meg tudja keresni a valós profilt, és teljes egészében le tudja menteni a rajta lévő nyilvános cuccokat – képek, kapcsolati hálók stb. –, majd az egészet fel tudja használni, hogy egy valósnak tűnő hamis profilt alkossanak. Rólad. Bármire.”

A Cyberthreaten is foglalkoznak részletesen a témával, ahol többek között kifejtik, hogy ma azért gyűjtenek adatot sokkal, de sokkal nagyobb tömegekről, mint korábban, hogy manipulálják őket különböző okokból:

„Igen, mindez adathalászat, és aki bedőlt neki, az így járt. De ne tessék felháborodottan kérdezgetni, hogy »hiszen minden adatom nyilvános, mihez kezdhetnének vele?«, ugyanis ez nem így működik. Mint Kubatovics Áron virálisan terjedő posztja is nagyon helyesen megjegyzi, ez főként a kapcsolati háló feltérképezésére való. Meg esetleg a profil leklónozására szintén alkalmas. [...] Persze, nem kizárólag a fogyasztói szokások érdeklik őket, hanem nagyon fontos a kapcsolati háló is, éppúgy, mint a Cambridge Analytica esetében láthattuk – ők is tesztekkel, játékokkal gyűjtötték be a profiladatokat, ugyanis a Meta, vagyis akkor még Facebook ezeket nem adja, nem is adhatja el.

A Cambridge Analytica botránya:

Itt arról van szó – ma már –, hogy fogják a felhasználót, lemodellezik MI-vel, és utána világosan látják, mivel befolyásolhatók akár a vásárlási szokásai, akár a politikai preferenciái. Ez már a Big Data világa, ahol a véleményeket és a szavazatokat a manipulált érzelmek határozzák meg.

Igenis létezik olyan álhír, amit a megfelelő pillanatban eljuttatva a már lemodellezett, alaposan kielemzett szavazóhoz, az az addigi preferenciái ellen voksol. Csak – itt már nem a reklám, a hirdetés személyre szabott, hanem a manipuláció.A következő lépés a kapcsolati háló felhasználása: egy hatásos álhír egész véleménybuborékokat formálhat át, ha azt a belső körükben kellőképpen tekintélyes és szavahihetőnek tartott ember osztja meg.”

Ezek is érdekelhetnek:

(Forrás: Cyberthreat, Facebook)