Így biztosítanák a létesítmény áramellátását, de vezérigazgató új atomerőművi blokkok telepítésében is gondolkodik.
„Még egy hónap, és üzembe helyezzük az állomást” – mondta Szerhij Tarakanov, a nukleáris létesítmény vezérigazgatója az UNIAN ukrán hírügynökségnek pénteken. A két megawatt teljesítményű napelempark lehetővé teszi a villamosenergia-költségek csökkentését, amelyek jelentős részét teszik ki az objektum költségvetésének. Megjegyezte, egyelőre nincs szó arról, hogy belépjenek a villamosenergia-piacra, de nem zárja ki, hogy ilyen tervek is felmerülhetnek a jövőben.
„A kormány megbízott bennünket az erőművi blokkok leszerelésével és a szarkofág átalakításával, hogy biztonságos legyen a környezetére, most ezen dolgozunk – tette hozzá a szakember, aki a csernobili atomerőmű és a körülötte lévő tiltott zóna jövőjét abban látja, ha a területet fejlesztési övezetté alakítják.
– Itt elegendő hely van például a zöldenergia-termelés számára. Emellett megvan az infrastruktúra új atomerőművi blokkok telepítéséhez is. Elegendő vízkészlettel rendelkezünk, és kiterjedt energiahálózatunk van. Az engedélyezési folyamat is egyszerűbb lesz, mivel a tiltott zónában nincs szükség lakossági meghallgatásokra. Ezt az egyedülálló területet a jövőben ki kell használni.”
A vezérigazgató ugyanakkor elmondta: nem gondolja, hogy az erőmű energetikai potenciálja helyreállítható lenne kis moduláris reaktorokkal (SMR). Közölte: az 1986 áprilisában történt csernobili baleset tanulságait figyelembe véve kizárólag kipróbált technológiákkal kell dolgozni, célszerűbb lenne nagy teljesítményű, bevált és magas biztonsági szintű reaktorokat építeni.
A régi szarkofág fölé épített új biztonsági burkolat – amelyet egy orosz drón megrongált –, sürgős javításra szorul. A 2025 februári drónbecsapódás és az azt követő tűz miatt a biztonsági burkolat elvesztette teljes tömítettségét. Helyreállításának teljes költsége elérheti az 500 millió eurót, és a munka akár 2030-ig is eltarthat. Az összeg egy részét Ukrajna nyugati partnerei már átutalták.
Jóváhagyták az adományozók a csernobili védőszarkofág kijavításának terveit
2030-ig el kell végezni a védőlétesítmény teljes körű helyreállítását.
Az orosz rakéták és drónok folyamatos fenyegetést jelentenek az objektum biztonságára. A világ egyetlen atomerőművét sem tervezték arra, hogy tartósan drón- vagy rakétatámadásoknak legyen kitéve – közölte Tarakanov, rámutatva arra, hogy
a szarkofág megsemmisülne, ha Iszkander, Kinzsal vagy Kalibr típusú rakéta csapódna bele.
Az épület leomlását követően a védőburkolat alatti több száz tonnányi üzemanyag-maradvány, valamint por a levegőbe jutna és felhőt képezne, amelyet a szél bármilyen irányba elsodorhat. Jelenleg nincs közvetlen kockázata a régi szarkofág beomlásának, amely a közvetlenül az 1986-ban felrobbant négyes reaktor fölött található.
A tavalyi orosz dróntámadás jellege arra utal, hogy az incidens szándékos volt. A támadás célja feltehetően az objektum ellenállóképességének és a nemzetközi közösség reakciójának tesztelése volt. Egyetlen atomerőmű sem lehet harctér, a csernobili sem. Ez nukleáris terrorizmus Oroszország részéről – mondta a vezérigazgató.
(Forrás: MTI, fotók: Gáspár Ferenc/Pexels)
Ez is érdekelhet:
A csernobili takarítómunkások gyerekei a DNS-ükben hordozzák az atomerőmű-katasztrófát
A sugárvédelem nemcsak a jelenről szól, hanem a következő generációkról is.
Megnőtt a sugárzás Csernobilban, miután az oroszok elfoglalták
Talán mondanunk sem kell, mivel járna, ha kiszabadulna a csernobili szellem a palackból.
Csernobil továbbra is vérfagyasztó látványt nyújt
Az egykor 46 ezer fős Pripjaty ma már mondhatni szellemvárossá vált.
