Kína az elmúlt két évtizedben a világ egyik legkiterjedtebb digitális megfigyelési rendszerét építette fel, amelyben ma már százmilliós nagyságrendben dolgoznak térfigyelő kamerák.
A kezdeti programok még elsősorban a bűnözés visszaszorítását és a közbiztonság javítását szolgálták, de a rendszer idővel jóval többre lett képes. A mesterséges intelligencia megjelenésével a kamerák már nem csupán rögzítenek, hanem értelmezni is tudják a látottakat. Egy modern rendszerben akár egy egyszerű keresőkifejezés – például egy fekete tréningfelsőt viselő férfi – alapján is pillanatok alatt visszakereshetők a szóban forgó felvételek. A cél ráadásul nem csupán az események rögzítése, hanem a gyanús viselkedési minták felismerése is.
A kínai megfigyelőhálózat két meghatározó szereplője a Hikvision és a Dahua, amelyek a világ legnagyobb biztonságtechnikai kameragyártói közé tartoznak. Az AI Radar összefoglalója szerint ezek a cégek a kínai állami megfigyelési infrastruktúra kulcsfontosságú hardverszállítói.
A történet azonban nem áll meg Kína határainál. Ugyanezeknek a vállalatoknak az eszközei Magyarországon is széles körben jelen vannak, Budapest közterületein, állami intézményekben és rendészeti létesítményekben egyaránt.
A Szabad Európa Rádió információi szerint a világhálóra csatlakoztatott eszközök felkutatására specializálódott Shodan kereső adatai alapján Magyarországon 18 166 Hikvision- és 3567 Dahua-kamera működik. A Hikvision eszközeinek egy részét a Készenléti Rendőrség még 2021-ben szerezte be, és ugyanezt a típust tervezték telepíteni a zalaegerszegi hadiipari gyárban is.
Az Átlátszó szintén Shodan-adatokra és közbeszerzési nyomokra hivatkozva erősíti meg az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer adatain alapuló vizsgálatában azt, hogy Hikvision- és Dahua-eszközök széles körben elterjedtek voltak Magyarországon már 2023-ban.
Az ügy mégsem vált komoly közéleti témává, miközben több nyugati ország már korlátozásokat vezetett be. Az Egyesült Államok 2019-ben tiltotta meg a két gyártó eszközeinek szövetségi használatát, az Egyesült Királyság pedig 2022-ben kezdte meg azok eltávolítását a kormányzati épületekből. Hasonló lépések történtek Ausztráliában is. A vita középpontjában az áll, hogy a kínai jogszabályok alapján a vállalatoknak együtt kell működniük az állami szervekkel, ami adatbiztonsági és nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel.
Azt továbbra sem tudni, hogy a Magyarországon működő rendszerek milyen mértékben kapcsolódhatnak kínai adatgyűjtéshez, de a technológia terjedése és képességei miatt a kérdés egyre több országban kerül napirendre.
Ezek is érdekelhetnek:
Miért él ma több mint egymillió ember Hirosimában, miközben Csernobil még mindig tiltott zóna?
Hirosima, Nagaszaki és Csernobil neve egyaránt összeforrt a nukleáris katasztrófákkal, mégis teljesen más jövő várta őket.
Kiszámolták, hány embert bírna el valójában a Föld, a végeredmény pedig téged is meg fog lepni
Bár a 12 milliárdos népesség felé száguldunk, a kutatók szerint a Földnek már a mostani tömeg is sok. De mennyi lenne az optimális?
Küldetés az izzó pokolba: Mi történne, ha megpróbálnánk leszállni a Napra?
Bár az azonnali elpárolgás borítékolható, egy különleges védőfelszerelésben meglepően mélyre jutnánk a Nap belsejében.
(Forrás: Átlátszó, The Decoder, AI Radar, Szabad Európa Rádió; borítókép: Gemini AI)
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
