Szédítően extravagáns és elképesztően kényelmes francia limuzin a Citroën C6-os, melynek különleges karaktere sajnos sosem találta meg igazán a helyét a világban.
Innovatív volt a fronthajtásos Traction Avant, az ötvenes évek közepén megjelent DS pedig hosszú évtizedek után is egy űrhajónak tűnik, de az áramvonalas CX-szel is merték a franciák nagyon másképp csinálni, mint a konzervatív németek. Ez nincs másképpen a Citroën C6-ossal sem, melynek megragadó kényelmét túl kevesen értékelték.
Hosszú orrával, élekre simuló fényszórókkal és kupola alakú tetővonallal az 1999-es genfi autószalonon bemutatott C6 Lignage tanulmányautóval mutatta meg a Citroën, hogy milyen lesz a francia elnök autója az ezredforduló után. Már ezen a ponton is világos volt, hogy a Citroënnél nem a teljesítményre vagy a dinamizmusra helyezik a hangsúlyt, hanem az egyedi stílusra és a mindenek felett álló komfortra. Nevét a harmincas évekbeli Type C6-os limuzin után kapta, mely egyértelmű utalás a hathengeres motorra.
Nincs középső tetőoszlopa, az ajtók pedig kétfelé nyílnak, mint egy Rolls-Royce-on, hogy minél könnyebb és elegánsabb legyen beszállni. Az utastérben négy különálló ülés van, a tetőn pedig chevron mintásra fűzték az üveg betéteket, hogy izgalmasak legyenek a fények és világos a kabin. A tükröket kamerákkal helyettesítették, a kilincsek pedig gombnyomásra bukkannak elő az ajtóból, mert a CX-hez hasonlóan fontos tényező volt az aerodinamika.
Hat évvel a tanulmányautó premierje után indult meg a C6-os Citroën sorozatgyártása a franciaországi Rennes városában. A 4,9 méteres autó sziluettje olyan, mintha az XM-et követve ötajtós volna, pedig valójában csak a krómkeretes oldalablakok nyújtóznak egészen a bumeráng alakú hátsó lámpákig. A C6-os egyik legszebb része a Citroën CX-hez hasonló homorú hátsó szélvédő, mely után következik a félkör alakú csomagtérfedél, ebből sebességtől függően és fékezéskor légterelő emelkedik ki.
Ez az autó szöges ellentéte a klasszikus limuzinoknak, hiszen a motorja keresztben van, fronthajtású, nagyon hosszú az első túlnyúlása, a hátsó pedig egészen rövidke, de mégsem egyértelműen cab forward, mint a Chrysler 300M. Vannak rajta múltidéző és jövőbe néző részletek is, az ablakai pedig keret nélküliek, mint egy kupén. Éppen ezért a C6-os annyira megosztó, hogy mindenkinek volt és van is róla határozott véleménye, fortyogva utálják vagy lelkesen rajongják.
Utasterében kényelmesre párnázott, elektromosan állítható ülések vannak, a vezető előtt egy kisebb kijelző mutatja a sebességet és a fordulatszámot, a gombokkal gazdagon megszórt középkonzol tetején pedig egy nagyobb képernyőn a média és a navigáció látható. A Citroën C6-osban ezen kívül még akadt head-up kijelző, kanyarkövető bi-xeonon fényszórók, legalább kilenc légzsák és az ülést rezgető sávelhagyást figyelő rendszer. Erre az autóra olyan francia államfőket bíztak, mint Jacques Chirac és Nicolas Sarkozy.
Mind közül a legnagyobb varázslat azonban a Citroën hidropneumatikus felfüggesztése, mely a C6-osban egy hétgömbös, nagyon kiforrott rendszer. Bőven van értékvesztése, használtan nincs jó híre a C6-osnak, de nem a Hydractive 3+ rendszertől kell félni, mert a légrugós Mercedes S-osztálynál is komfortosabb futómű nagyjából 200 ezer kilométerig remekül üzemel, a karbantartása pedig ezek után is megoldható.
Négyhengeres turbódízel van a legszerényebb Citroën C6-osban, mely valamivel több mint 170 lóerővel és 270 newtonméter nyomatékkal viszi az 1,8 tonnás autót. Ezen kívül két V6-os dízel volt elérhető a C6-oshoz, melyek 204 és 240 lóerő közötti teljesítménnyel és 450 newtonméter környéki nyomatékkal már jóval nagyobb lendülettel vitték a 100 kilogrammal nehezebb limuzint. Selymes járása miatt azonban egyértelműen a 211 lovas, 3,0 literes, V6-os, szívó benzinmotorral az igazi a C6-os.
Sikeres autó volt a DS és a CX is, de az XM már nem tudta folytatni ezt a sort, a Citroën C6-os eladásait pedig a gazdasági válság is nehezítette. Hét év után, 2012-ben állították le a gyártását, összesen kevesebb mint 23 400 darab után. Sokak szerint ez volt az utolsó igazi Citroën, amelynél még fontosabb volt a forma, mint a racionalitás, amely a kategóriában uralkodó sportosság helyett a kényelmet választott, amely annyira különutas volt, hogy nem lehetett összetéveszteni semmi mással.
Ez is érdekelhet:
Örökké modern – 50 éves a Citroën CX
Aerodinamikus forma, hidropneumatikus futómű, francia stílus. Még mindig modernnek hat, pedig a Citroën CX már 50 éves!
Olasz sportautó mindenkinek – Fiat Barchetta
Annyira nyári, mint a fagyi vagy a tengerpart, a kis Fiat Barchetta ma is tartogat örömöket.
A szélcsatorna hőse – Opel Calibra
Csinos kupéból lett olcsó huligánautó, majd a kilencvenes évek klasszikusává érett az Opel Calibra, mely a Vectra alapjait igazította a szélcsatorna kedve szerint.
