1984 óta a Ferrari rendszeresen kiadott egy olyan új szupersportautót, amely az adott kor csúcstechnológiáját képviselte, és már a gyártása alatt legendává vált, a popkultúra részeként kitörölhetetlen nyomot hagyva nemcsak a Ferrari, hanem az autózás történelmében is. Minden a GTO-val kezdődött, majd az F40 és F50, később az Enzo és a LaFerrari folytatta a sort. Most pedig itt az új F80, ami ismét újabb fejezetet kezd a Ferrari történetében.

Nem gondolták túl a keresztelőjét, ezért nem lett olyan rendhagyó neve, mint az Enzónak vagy a LaFerrarinak.

Míg az F40-et a maranellói márka alapításának negyvenedik évfordulója tiszteletére nevezték el, addig az F80 a közelgő nyolcvanadik születésnapra kapta a nevét, amire azért néhány évet még várnunk kell. Lehet, hogy első pillantásra nem tartod annyira extrémnek, mint a neves elődjeit, pedig ez a modell is mindenben a csúcsot képviseli a Ferrarik között.

Le Mans-ihlette dizájn

Élőben azért nagyot fog ütni a Ferrari F80, aminek már a versenyautós arányai, a 4,84 méteres hosszához társuló 2,06 méteres szélessége és 1,14 méteres magassága is letaglózó megjelenést ad, az utascellája egyébként öt centivel alacsonyabbra került, mint a LaFerrarinak. Bár a tervezést tiszta lappal kezdték, bizonyos szögből az SF90-re emlékeztet, míg a fényszórók fekete sávja a Daytonát idéző 12Cilindri megoldásához hasonló.

Mindenesetre bámulatos az F80 karosszériájának aerodinamikája, ami 250 km/óránál összesen 1050 kilogramm leszorítóerőt termel, ez is rekordnak számít az utcai Ferrarik között. Szuperautóhoz méltó az anyaghasználat, így az utascella szénszálas anyagból készült, akárcsak a küszöbök és a tető, míg az első és hátsó részek alumíniumból vannak. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az új csúcs-Ferrari a négy villanymotoros hibrid hajtása mellett is mindössze 1525 kilogrammot nyom.

1+ üléses pilótafülke

Újat hoz a belső térben az F80, amivel a versenyautók pilótafülkéjét idézi a Ferrari. A hivatalosan 1+ névre keresztelt koncepció lényege, hogy mindent a sofőr köré alakítottak, és mellette egy pótülés kapott helyet kicsit hátrébb, piros helyett fekete kárpittal, mintha csak ott se lenne. A vezethetőséget fokozza, hogy a LaFerrarinál keskenyebb és alacsonyabb a kormánykerék, amelyen újra megjelentek az egyszerűbben használható fizikai gombok.

Minden elődje a maga korának aktuális csúcstechnológiáját kapta, így a turbókorszakban született GTO és F40 is turbós V8-as motorral készült, az F50, az Enzo és a LaFerrari pedig a 12 hengeres motort fejlesztette a tökéletességig, az utóbbi már KERS-sel. Mivel manapság még a motorsport csúcskategóriájában is hibrid hajtást használnak, ezért

a Le Mans-i győztes 499P mintájára az F80-ban egy biturbó V6-os motort egészítenek ki a hajtásba került elektromotorok.

Lehet, hogy egy szuperautóhoz keveselled a 3 literes V6-ost, de ebben a Ferrariban már a benzinmotor is 900 lóerőre képes,

ami 300 lóerős literteljesítményével rekordnak számít. A turbókhoz is került elektromotor a gyorsabb felpörgés érdekében, míg a motor a nyolcfokozatú duplakuplungos váltón keresztül a hátsó kerekekhez juttatja el a hajtást. Az első kerekek elektromotorjai további 300 lóerőt adnak hozzá.

1200 lóerős kombinált teljesítményével minden idők legerősebb utcai Ferrarija lett az új F80. A nulláról százra gyorsulás ezért csak 2,15 másodpercbe telik, és 5,75 másodperc alatt már kétszázzal száguld az autó, a végsebesség 350 km/óra. Mindez elég volt ahhoz, hogy bár az F80-ból összesen 799 példányt építenek, és 3,6 millió eurót kérnek érte, a Ferrari szuperautójának már a bemutatója előtt az összes példánya elkelt.

Ez is érdekelhet: