Felháborítóan szép autó a Mercedes-Benz CLA. Elég ránézni, teljesen világos, hogy ennek minden milliméteréből annyira töményen árad a sikk, hogy talán még a vaníliás füstölő sem tudná elnyomni. Nem tart sokáig a tökéletesség illúziója, mert reccsen egyet az utastér, ránt a váltó és fémesen kottyan az egész hajtás a lágyan hajlított lemezek alatt.

Világhírű szupermodelleken és katarzisba rántó művészeti alkotásokon szokás olyan hosszan legeltetni a szépérzéket, mint a Mercedes-Benz CLA vonalain. Minden átkozott domborulatában és élében ott az elegancia és a dinamizmus harmóniája, imádom a hosszan és laposan elterülő négyajtós formáját, de az sem véletlen, hogy a szobrokat csak nézegetni szokás, nem pedig a mindennapokban használni.

Mert a CLA sajnos csak addig tűnik Mercedesnek, amíg nézegetem, használva inkább valami kommersz holmi.

Nem törvényszerűen vesznek oda az értékek azzal, ha valami egy mérettel kisebb lesz. Nézd csak meg a 190-est, aminek a legnagyobb varázslata az volt, hogy sikerült minden nagy Mercedesben megszokott kényelmet, rendíthetetlen tartósságot, műszaki finomságot és biztonsági technológiát becsomagolni egy sokkal kisebb autóba. Ezzel szemben a CLA nem más, mint egy keresztmotoros kompakt, aminek fedélzeti rendszere beszéd után tudja lilára állítani a hangulatvilágítást vagy olyan éttermet keresni a városban, ahová nem feltétlenül kell S-osztállyal megérkezni. Tehát percekig hitelesen tartja fent annak a látszatát, hogy egy valódi Mercedes, amiben vastagon ott a technológia.

Mert ahogy meghúzom a kilincset, máris ámulatba esek a keret nélküli ablakok könnyedségétől, aztán beülök a csokoládébarna bőrrel és alcantarával kárpitozott sportülésbe és megmarkolom a duplaküllős kormány vaskos karimáját. Minőségi élmény mind, de aztán egy fájdalmasan műanyagos behúzóval csukom magamra az ajtót, a Start gomb megnyomása után pedig olyan kellemetlen csattogással horkan fel a 2,0 literes, négyhengeres benzinmotor, mintha egy végnapjait kívánó dízel volna egy kemény munkára fogott Vito orrában.

Megpöccintem a nyolcfokozatú duplakuplungos automata váltóbajuszát, a CLA 220 pedig finoman kúszni kezd, ahogy gyorsítok a bazaltkockás újlipótvárosi úton, meggyőző feszességgel dobolnak a kerekek a sportfutómű végén. Az utastérben pedig változatos helyekről jönnek apró zörejek és nyugtalanító neszek. Ahogyan kisimul az út, úgy a Mercedes is visszanyeri méltóságát, csak a lámpákhoz lassítva lesz tanácstalan a mild hibrid rendszer és a váltó, ezért rántások és kottyanások kíséretében érkezem meg a piroshoz. Ezen a ponton nagyon örülök, hogy a húszéves autóim nem engednek meg maguknak ilyesmiket.

Ambivalens érzéseim vannak, de ez nem tántorít el attól, hogy megkergessem egy közeli szerpentinen, mert a futómű hangolása nettó zseniális. Hiába pofozzák az úthibák, a Mercedes csillapítása mesteri, ezért sosem üt fel. Pontosan akkor feszes és pontosan akkor rugózza ki, amikor kell. Széles mosollyal és lendületes merészséggel lehet kanyarodni az összkerekes CLA 220-assal, mert bőven van tapadása, az elöl MacPherson, hátul multilink felfüggesztés szépen betámaszt a kanyarban, a 190 lóerő és a 300 Nm nyomaték pedig izomból húz ki az ívből.

Egyszerűen ki kell szabadulnia a városból ahhoz, hogy a Mercedes CLA 220 megmutassa a sokáig árnyékban maradó jóságát.

Budapesten belül teljesen esélytelen volt 10 liter/100 km alatti átlagfogyasztással autózni vele, de egy kevésbé szerencsésebb napon még a 14 sem számított igazán kirívónak. Erősebb hathengeres benzinmotorok is képesek ennél takarékosabban és kulturáltabban viselni a városi forgalmat. A CLA stop-start rendszere kelletlenül állítja le és indítja újra a motort, minden alkalommal kellemetlen a fémes köszörülés és a tehetetlen fulladozás, a lámpához araszolva pedig mintha a váltó is tanácstalanul válogatna a nyolc fokozat között. Bezzeg Sport módban, kanyarról kanyarra milyen határozottan tartotta nyomatékcsúcson a gépet!

Nappal az üvegtető tölti meg fénnyel az utasteret, éjszaka pedig a látványos hangulatvilágítás miatt akár olyan is lehet a műszerfal, mint egy emlékezetes képkocka a GTA Vice City-ből. Az art deco házakról harsányan világító neonokat idéző színek tökéletesen rímelnek a synthwave lejátszási listára, csak a rózsaszín flamingók és a pálmafák hiányoztak.

Gyors, egyszerű és nagyon okos a Mercedes fedélzeti rendszere, amit érintőképernyőként vagy a kormányon lévő tapipaddal is lehet kezelni, de remekül megérti a hangutasításokat is. Mindkét kijelzője 10,25 colos, ami épp jó méret ahhoz, hogy látványos legyen, de ne uralja a belteret. Közlekedési lámpához érve a CLA megjeleníti a nagylátószögű középső kamera képét, így ellenfényben is jól látszik, hogy mikor vált pirosról zöldre, ugyanezt a képet használja a kiterjesztett valóság alapú navigálásra is. Digitális óracsoportja rengeteg nézetet kínál a klasszikustól a letiszultabbon át egészen a navigációs képig, az MBUX olyan digitális élmény, amihez most az Audi és a BMW most nem tud felérni.

Kupés tetőíve alatt kényelemben utazhat négy ember, amennyiben nem NBA játékosok. Kár a szüntelen zörgésért, mert a CLA 220 4matic utastere tele van finom tapintású anyagokkal, kiváló ergonómiával, praktikus tárolóhelyekkel és olyan szép részletekkel, mint a matt lakkozású fabetétek vagy a turbina alakú légbeömlők, melyekre mindig öröm rápillantani.

Minden szögből csodálatos, a Mercedes-Benz CLA-nál tényleg nincs kívánatosabb kompakt négyajtós.

Cápásan előredöntött orrán hatalmas háromágú csillag hasítja a menetszelet, körülötte ezernyi apró csillag porlad szét a maszkon. Multibeam LED fényszórói olyanok, mintha Swarovski kristályok fényűzése ragyogna az éjszakában, aztán jön a gépháztető két hosszanti éle, majd az elnyújtott kupolában ívelő tetővonal és a gömbölyded vonalban összehúzódó csomagtérfedél. Végtelenül elegáns a sokküllős alufelni és a króm ablakkeretek is, melyek egyértelműen ékszerei a CLA-nak.

Egyetlen percig sem szerénykedik a CLA 220 4matic AMG Line a 21,5 millió forintos indulóárával, pedig ez az önbizalom nem igazán megalapozott. Senkinek ne gondolja azt, hogy a CLA-val majd megkap mindent, amit egy CLS nyújthat, mert az igazi, hosszmotoros Mercedesek ennél messze magasabb színvonalat hoznak. Hiába a dögös kiállás, a remek futómű, az okos fedélzeti rendszer, mert akár egy C-osztályból nézve is a CLA nem más, mint egy Mercedesnek látszó tárgy.

Ha megnéznéd, milyen egy igazi Mercedes, akkor erre tovább:

A luxuslimuzinok királya

Teszten az 1995-ös Mercedes-Benz S 280.

Mercedes-Benz CLA 220 4matic AMG Line (C118)

  • Motor: 1991 ccm, soros, négyhengeres turbómotor, mild hibrid rendszer (10 kW)
  • Hajtás: 8 fok. duplakuplungos automata váltó, összkerékhajtás
  • Teljesítmény: 190 LE (140 kW) @5500
  • Nyomaték: 300 Nm
  • Gyorsulás (0-100 km/óra): 7,3 mp
  • Végsebesség: 237 km/óra
  • Méretek (mm): 4688 x 1999 x 1427
  • Súly: 1625 kg
  • Csomagtér: 440 liter
  • Ár: 21 510 790 Ft-tól
  • gyönyörű a formaterve
  • nagyszerű a futóműve
  • okos a fedélzeti rendszere
  • kényelmes, stílusos és jól használható az utastere
  • Mercedeshez méltatlan a működési kultúrája
  • aggasztó zörejek jönnek benne mindenhonnan
  • rettenetesen sokat fogyaszt
Player-méter
7
Támogatott és ajánlott tartalmaink

A világ egyik legegészségesebb itala egy magyar készítmény, és azt adja meg, amire szükséged van

Tréner? Panzió? Kozmetika? Így lehet a kutyád még boldogabb, miközben a te életed is könnyebbé válhat

Ilyen MINI még nem volt, itt az elektromos Aceman

További cikkeink a témában
Egy illat azoknak, akik nem ismerik a félelmet – NOVELLISTA Unique Wood
Hirdetés