A legkisebb Mercedes limuzin feltűnésben biztosan jó. Kipróbáltuk, autónak milyen az extra nagy hatótávolságú elektromos változata.
Rajongani tudok egy szépen megtervezett hátsólámpa-fénymezőért, egy ötletes-ízléses menetfényért, mindig maximumra állítom a hangulatvilágítás erősségét, tetszenek az üdvözlőfények, -animációk és -hangok, szóval minden parasztvakítás hat rám (ebből ki-ki levonhatja a megfelelő következtetést).
De ez azért sok – gondoltam, amikor először megláttam az új CLA fotóit. Sejthettük, hogy a szanaszét csillagozott koncepcióautóról sem csak a klasszikus helyekre, előre, hátulra, a felnikupakokra és a kormányra kerülnek át a csillagok, mivel azonban a hátsó lámpák is fehéren világítottak és a beltér is látványosan futurisztikusabb volt, mint amire a szériaváltozatban számíthattunk, biztosra vehettük, hogy szolidabb lesz a rendszámos változat, csak nem tudhattuk, mennyire.
Erre itt van a végleges, gyártósorra majd a kereskedésekbe küldött CLA, amelynek olyan a hűtőmaszkja, mintha a csillagtérkép összes szereplőjét felsorakoztatták volna rajta, csak fényesebben világítanak, és bár láttunk már csillagos Mercedes hátsó lámpát, de itt a csillag még egy körben is van, tehát gyakorlatilag a lámpa maga az embléma, amiből így összesen három darab van a faron.
Ez tényleg sok, de… – állapítottam meg élőben. A Mercedes beismerte a kudarcot, és az EQ-ra keresztelt külön modellsorozat helyett inkább már ők is egy osztályon belül kínálják a belső égésű motorral szerelt és a teljesen elektromos változatokat, és csak néhány részlettel fejezik ki az elég alapvető különbséget. A CLA és a villanyos CLA EQ között a legfeltűnőbb ilyen részlet a hűtőmaszk, ami előbbinél rendes, légáteresztő elem – hiszen mögötte ott a benzinmotor hűtője –, a villanyosnál csak dísz. Ha viszont dísz, akkor legyen DÍSZ, gondolták a tervezők, úgyhogy a középen lévő méretes emblémán kívül még 142 darab apró, világító csillagot szórtak szét.
Menet közben ezek mindegyike világít, amikor viszont nyitjuk-zárjuk az autót, mini fényshow-val szórakoztatnak, kiemelve a központi csillagot, aminek a befoglaló karikája viszont sötét marad, mert Európában tilos középre is nagy világító kört helyezni, gondolom azért, nehogy valaki összetévessze a CLA-t egy közúton érkező Mercedes mozdonnyal. Még fényesebbek a LED-csíkkal összekötött fényszórókban lévő, irányjelzőként is funkcionáló menetfénycsillagok, ezekkel és a motorháztetőn lévő kis plakettel együtt, ha jól számolom, 146 csillag van összesen az autó orrán, ebből 145 világít. Ez tényleg sok, de egész könnyen megszokható.
A hátsó résszel sem képeken célszerű ismerkedni, két dimenzióban nekem gagyinak tűntek a hátsó körben-csillag fényszórók és aránytalannak az azokat összekötő, függőleges világító fénymezőkből álló csík, a valóságban viszont nemcsak jellegzetes, de már-már szépnek is mondanám.
A CLA első generációja egy rosszul sikerült CLS-kicsinyítés volt, a második generációnál rengeteget javultak az arányok, a harmadik minden irányban nagyobb lett, de lényegében hasonló a karosszéria, ami azért nem evidens, mert az elektromos változat akkuinak is el kell férniük, ez a szükségszerűség pedig sok autó formáját tette már tönkre. A CLA megmenekült, méghozzá úgy, az utastér padlója sincs zavaróan magasan, és a csomagtartó is értelmezhető méretű, 405 literes, ráadásul elöl is van még egy százliteres frunk. A hátsó utasoknak sem kell szenvedniük, mert bár az A-ra végződő típusnevek a Mercedes-skálán a legkisebb autókat jelölik, az új CLA 4,72 méter hosszúságú – hosszabb, mint az előző C osztály kombiváltozata, szóval egyáltalán nem kicsi.
Akiket a csillagfényes külső fog meg, biztosan ilyen belsőt várnak el: azért nem mondhatjuk, hogy az autó teljes szélességében húzódik a vezető felé hat fokkal döntött monitorcsík, mert az utas előtt ún. „digitális díszítőelem” található, ami nem monitor, hanem rengeteg világító csillag, de a konfigurátorban már rendelhető oda is egy 14 colos érintőképernyő. A hangulatfények részeként a turbinadizájnos légbeömlők is világítanak, egy fokkal kevésbé zavaróan, mint az 1-es BMW-ben, mert a CLA-ban nem a külső visszapillantó magasságában tükröződik az oldalüvegben, hanem kicsit magasabban.
Ettől eltekintve jól átgondolt a beltér kialakítása. Az elektromos ülésállítás gombjai mercedesen az ajtókra kerültek, ám a funkciók jó részét a menüből állíthatjuk, ott viszont legalább logikus módon. A legutóbb használt menüpontok, a klímamenü, az ülésállítás ikonjai és a hőmérséklet kiemelt helyet kapott az alsó csíkban.
A kormányon sajnos simogatósak a gombok, javítottak viszont a haptikus visszajelzésen, még jobb lesz, ha visszatérnek a tekerők, ami hamarosan várható, akárcsak az üvegtető homályosíthatósága – érdekes, hogy egy ennyire új típusnál már arról beszélnek, min fognak belátható időn belül javítani, de szimpatikus hozzáállás, hogy nem várnak három-négy évet a modellfrissítésig.
Az előző CLA-val voltak minőségi problémák, a mostaninál, úgy tűnik, nagyon odafigyeltek az érzetre és a valós minőségre is. Az érzetet szolgálja, hogy minimális mennyiségben találunk csak fényes fekete műanyagokat, a tesztautó szálcsiszolt alumíniumnak látszó burkolatai tényleg alumíniumból vannak, ezért már a nem dermesztően hideg októberi időjárásban is kellemetlenül lehűltek, csak az vigasztalt, hogy nyáron, a hetvenfokosra hevült utastérbe beülve biztos még rosszabb lehet hozzájuk érni. Lehet rendelni nyírfát vagy természetes rostszálas anyagot is, akkor nincs ez a gond. A valós minőségről pedig az utastéri csend árulkodik, nincsenek zörejek, ami egy Mercedestől persze elvárható, de az előző CLA-tól is hiába vártuk.
Minden autóban fontos az utastér nívója és hangulata, hiszen a saját kocsinkat normális esetben többet nézzük belülről, mint kívülről, a CLA viszont számos szolgáltatással is tesz azért, hogy akkor se akarjunk kiszállni, ha épp nem megyünk sehová. Ennek csak részben oka, hogy egy elektromos autót időnként útközben is töltjük, mert ez a CLA-ban nem feltétlenül tart sokáig: akár 320 kilowattal is tölthető a CLA 250+ EQ nettó 85 kilowattórás lítium-ion aksija, így autópályán elég lehet néhány száz kilométerenként megállni egy kicsit, ami egyébként is jólesik. Előfordulhat az is, hogy az autóból kell bejelentkeznünk egy videókonferenciára – ehhez segítség a középső monitor feletti, széles látószögű szelfikamera –, az pedig tényleg bármikor ránk törhet, hogy azonnal Angry Birds-özni, youtube-ozni vagy Disney Plus-ozni akarunk, a CLA-ban bármelyikre van lehetőségünk.
Háromféle teljesítményszinttel kapható az elektromos CLA. Az alap a 200 EQ 58 kilowattos akkuval és 224 lóerővel; szintén hátsókerék-meghajtású, 272 lóerős 250+ EQ; a csúcs pedig az ugyanúgy 85 kilowattórás akkuval szerelt, 354 lóerős, összkerekes 350 4matic EQ. A tesztautó hátulján a 250+ felirat szerepelt, és nem éreztem, hogy szükséges lenne még egy kis erő.
A 6,7 másodperces gyorsulási adat a villanyautók között nem különlegesen jó érték, de szerencsére nem Excel-táblában összehasonlítani akarunk, hanem közlekedni, akkor pedig nyugodtan mondhatjuk jónak, ahogy a 335 Nm nyomatékot is. Ez magyarul azt jelenti, hogy a CLA autópályán is magabiztosan megindul, ami azért is jó hír, mert ennek a villanyautónak nem csak a város a közege.
A 250+ EQ-nak a legnagyobb a hatótávja a három változat közül: a gyári érték 792 kilométer, „belterületen” pedig 924924 k kilométer. Mivel a 85 kilowattórás aksi nagy, de nem extrán hatalmas, logikusan kikövetkeztethető, hogy a fogyasztásnak alacsonynak kell lennie. Az is: a csupán 0,21 légellenállási együtthatójú, magyarul baromi áramvonalas autó hivatalos kombinált fogyasztása 12,2 kWh/100 km, ami a valóságban dinamikusan haladva 14-15, autópályán vagy nagyon meghajtva 18 körüli, ami még mindig kifejezetten barátságos.
És vezetni is jó. Nem SUV, tehát alacsonyan ülhetünk egy alacsony autóban, hátsókerék-meghajtású, pontos a kormányzása, feszes, de a kényelmes utazással összeférhető a futóműve, jól adagolható a fékerő, a rekuperációt a legerősebbre állítva pedig akár egypedálos módban is autózhatunk. Százas tempó felett érezni, amikor egyesből kettesbe vált a kétfokozatú váltó, a végsebesség 210 km/óra.
Csak az 200 EQ árát sikerült beszorítani 20 millió forint alá, a 250+ alapára 21 504 000 forint. Mivel a vásárlók túlnyomó része AMG csomagot vett a nem AMG Mercedeséhez, már ebből is kétféle van, az AMG Line (1 357 630 Ft) és AMG Line Plus (2 366 010 Ft), de német prémiumautós szokás szerint még könnyedén lehet milliókkal növelni a végösszeget.
Az új CLA elektromos változata sok igénynek akar megfelelni. Rengeteg digitális szolgáltatást kínál, égboltnyi világító csillaggal próbálja megnyerni az erre fogékony generációt, miközben egy különösen nagy hatótávolságú, takarékos, gyorsan feltölthető elektromos autó is, amely – még ha a klasszikus szó esetében kicsit furcsa is – a hagyományos vezetési élményből is sokat ad. A menüben állíthatjuk be, hogy milyen hangzásvilág legyen ehhez az akusztikus aláfestés.
(Fotó: Csordás Gábor. A nyitóképen nem a szerző látható, hanem Hajas Imelda, sokkal jobb így.)
- arányos, tetszetős karosszéria
- igényes utastér
- rengeteg digitális szolgáltatás
- jól használható menürendszer
- nagy teljesítmény
- hátsókerék-meghajtás
- nagy hatótávolság, szerény fogyasztás
- nagyongyors-töltési lehetőség
- vezetési élmény
- gyorsan csukódik le a csomagtérajtó
- zavaróan tükröződő hangulatfény
- csak hamarosan lesznek rendes gombok a kormányon és fényvédelem az üvegtetőn
- kicsik a külső visszapillantó tükrök
