Virágkorukat élték a különböző kisautók a 80-as években, ezért aztán sorra jöttek szembe az úton és jelentek meg az utcán parkolva a különböző Fiat Uno, Ford Fiesta, Volkswagen Polo modellek, de ott a Citroën AX és a Peugeot 205-ös is, valamint az 1982-ben bemutatott Corsa, mely tökéletesen követte az elsőkerék-hajtású kisautók sablonját. Elsőként nem Németországban, hanem Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban került forgalomba az egyébként Zaragozában készülő autó, hiszen ezeken a piacokon akár a negyven százalékot is elérte a kisautók aránya. Az igazán átütő sikert azonban a második generációs Corsa hozta meg az Opelnek.

1993-ban mutatták be a kifejezetten női vásárlókat megcélzó, gömbölyded formájú Opel Corsát.

Hideo Kodama és csapata határozottan eltért az Opel a korábbi szögletes formától és a háromajtós kialakítástól, amiben bőven volt kockázat. Semmi nem indokolta az éles váltást, hiszen a Corsa remekül fogyott, de Rüsselsheimben úgy döntöttek, hogy a Corsa B-t már kifejezetten a nők szemének teszik igazán vonzóvá, ezért a japán dizájner az előddel teljesen ellentétes, kerekded formatervet vázolt fel, mely három- és ötajtós kivitelben is harmonikusan mutat. Fényszórói olyanok, mintha szemek volnának, a Junior koncepcióautó nyomán rajzolt Corsa B-nek szinte arca van, mellyel egyértelműen kedvesebb és szimpatikusabb autóvá vált. Lágy vonalvezetésének további előnye, hogy javult az autó aerodinamikája, így kellemesebbé vált benne az utazás és alacsonyabbra szorult a károsanyag kibocsátása.

Feltűnően eltérő karakterű autó lett az Opel Corsa háromajtós és ötajtós változata, amik közül az előbbi vaskosabb hátsó tetőoszloppal és a kupla szerű ablakvonallal sokkal inkább a sportos oldalát mutatta meg az autónak. Ezzel szemben az ötajtós változat több ablakával inkább volt praktikus és világosabb utasterű, akár családi célra is használható kisautó. A tágasabb hátsó sor mellett az ülések ledöntése után akár 1150 liternyi csomag is befért a Corsába.

Még városi kisáruszállító furgon is készült az Opel Corsából, melyet könnyen fel lehet ismerni a lemezelt hátsó ablakairól, a személyautókat pedig az egészen fapadostól a sportosig skálázták. Remekül kitalálták, hogy minden felszereltségi szint azonnal felismerhető az eltérő grafikájú logók miatt, de az árlistán felfelé lépkedve egyre több fényezett elem is került a Corsára. A felnik és a kárpitok mintázata is eltérő a különféle verziókon, továbbá tengernyi limitált széria jelent meg az Európában 2000-ig gyártott autóból.

Nagyobb piacokon a helyi sajátosságokat is figyelembe vette a General Motorshoz tartozó Opel, így készülhetett az ausztráloknak nyitható tetős változat, Kínában négyajtós szedán is volt belőle, de még hosszú tetővonalú kombi Corsa B is létezik. Sőt, a kombi Corsák számtalan helyen felbukkantak a világban.

Nem igazán volt tehát olyan kérdés, amire ne lett volna az Opel Corsának válasza.

Néha még az is előfordult, hogy az Opel soha fel nem kérdésekre alkotott igazán meglepő választ, de a második Corsában készült tanulmányautók között az alacsony fogyasztású kísérleti autón túl vannak egészen kívánatos és meghökkentő kreációk is. A valóságtól egyértelműen a holdjáró Opel Corsa van, aminek ezüst fényezése, pufók kerekei és űrsétához szükséges kiegészítői vannak, a Scamp II vászontetős, emelt hasmagasságú crossover viszont egyértelműen megelőzte a korát abban az értelemben, hogy most pont a hasonló crossoverek törnek a kisautók életére.

Szerkezetileg jóval komolyabb autó lett a Vectra és az Astra alatt lévő modell, mely a 90-es évek kisautói között biztonságosnak számított. Elődjéhez képest negyven százalékkal javult a karosszéria merevsége és az ajtókba dupla acélgerendák kerültek, hogy megfelelő védelmet nyújtson oldalirányú ütközések esetén, de már a forgalmazás kezdete után megjelent a vezetőoldali légzsák is a Corsában. 3,73 méteres hosszával nagyjából tíz centiméterrel lett nagyobb a gömbölyű Opel Corsa a szögletesnél, ez pedig érezhető növekedés az utastérben. Növeli a teret az előretolt szélvédő és az ötajtós változatok meredekebb hátfala, de odafigyeltek olyan apróságokra is, mint a rossz időben esőt elterelő elem a szélvédőnél és a tükröknél.

1993-ban az Opel Corsa megjelenésével egyidőben dobták piacra a GSi 16V-t, mely fényezett elemeivel, sportosabb lökhárítójával és hátsó szárnyával egyértelműen tompított a feminin vonásokon. A GSi-ben az alapfelszereltség része volt a sportfutómű, az ABS, a fordulatszámmérő és a szélesebb gumik, valamint a sportülés és a bőrkormány. 9,5 másodperc alatt gyorsul 100-ra és 195 km/óra a végsebessége a 100 lóerős, 1,6 literes négyhengeres motorral szerelt GSi-nek.

Európa leggazdaságosabb és legcsendesebb autója volt a Corsa Eco, melynek 45 lóerős, 1,2 literes motorja az üzemanyag befecskendezéssel és a katalizátorral takarékos és tiszta üzemű autó, mely a szigorúbb normáknak is megfelelt. 4,66 l/100 km átlagfogyasztásával és 72 decibeles elhaladási zajával valóban az Opel kisautójának legalább olyan kicsi az ökológiai lábnyoma, mint egy háromtonnás, sokszáz lóerős villanyautónak. Az újrahasznosítható elemekre már a tervezés során odafigyeltek, éppen a Corsa volt az első autó, amelynél megtervezték a műanyagok újrahasznosító láncát.

2000-ben lépte át az Corsa a négymilliós példányszámot, és ekkor adta át helyét a kedvesen gömbölyű kisautó a következő generációnak. Különböző piacokon árulták Buick, Chevrolet, Vauxhall, de még Suzuki néven is. A legfrissebb modell 2019-ben jelent meg, ez az első Opel Corsa, mely a Stellantis (korábban PSA) csoport alapjaira építettek (igaz, ehhez át kellett tervezni az autót), akár teljesen elektromos hajtással.

Ez is érdekelhet: