A 911 Turbo utódja lett volna a Typ 965 néven fejlesztett szupersportautó, amivel a 959-eshez fejlesztett technikát kínálta volna elérhetőbb áron a Porsche. Az egyetlen fennmaradt prototípust V8-as Audi-motorral szerelték.
A nyolcvanas évek vége igazi aranykornak számított a szuperautók rajongóinak, olyan egzotikus modellekkel, mint a Ferrari F40 és a Porsche 959. Míg a maranellói paripa annyira nyers volt, amennyire csak lehetett, addig a stuttgarti riválisa a fejlett csúcstechnológiájával hódított, elektronikus vezérlésű összkerékhajtással és szintszabályzós futóművel. A Porschénél pedig időközben felmerült egy kisebb, kevésbé elérhetetlen modell ötlete is.
A 959-es kistestvére
A Porsche kínálatában akkoriban az 1975-ben bemutatott 911 Turbo jelentette a csúcsot, ami a háromliteres, 260 lóerős motorjával egészen más kategóriát képviselt, mint a 911 Carrera. A Turbo utódjának egy olyan sportautót képzeltek, ami a 959-es stílusát és technikáját kínálta volna a 911-es alapjára építve. A Typ 965 néven fejlesztett prototípus Porsche 969 néven került volna piacra, kedvezőbb áron, mint egy Honda NSX vagy egy Ferrari F355.
A 959-hez hasonlóan eredetileg a Porsche 969 is léghűtéses, hathengeres boxermotort kapott volna két turbóval, de 450 helyett „csak” 375 lóerős teljesítménnyel. A 911 Turbóhoz képest összkerékhajtást, légrugózást és duplakuplungos sebességváltót is terveztek hozzá, több mint egy évtizeddel azelőtt, hogy az Audi és a Volkswagen megismertette volna a világgal a DSG-t, és jóval a Porsche 911 első hasonló elven működő PDK váltója előtt is.
V8-as motor az Auditól
A fejlesztés során számos problémával kellett megküzdenie a mérnököknek. A hathengeres boxermotor a szigorúbb emissziós előírásokat teljesítve nem tudta volna hozni a célként kitűzött 375 lóerős teljesítményt, ezért újabb motor után kellett nézni. Az egyik lehetséges megoldás az Audi A8 1988-ban bemutatott elődjéből, az Audi V8-ból származó 3,6 literes V8-as lett volna, ezt szerelték a Typ 965 egyetlen fennmaradt prototípusába.
A V8-as motor már szériaváltozatban, turbók nélkül is 250 lóerőre volt képes, és mivel a prototípus csak 1435 kilogrammot nyomott, ezzel is megfutotta a 250 km/órás sebességet. A hathengeresnél nehezebb motor egészen biztosan befolyásolta a farmotoros Porsche egyébként sem egyszerű kezelhetőségét is, de ezzel már nem volt idejük foglalkozni,
a nyolcvanas évek végén leállították a projektet, mint ahogyan később a Panamera elődjének tekinthető Porsche 989-ét is.
911 Turbo a csúcson
A 969-es öröksége később mégis utat talált magának a Porsche kínálatába. 1991-ben még az elődje motorjával mutatták be a 964-es szériából készült 911 Turbót, de később kijött a 3,6 literes változat 360 lóerővel, ami a teljesítményével már a 969-est idézte. 1996-ban pedig a 993-asból készült következő generáció dupla turbós motort és összkerékhajtást is kapott az egyenletesebb teljesítményleadás és a jobb tapadás érdekében.
A Porsche jó időre felhagyott a szupersportautók fejlesztésével, az egyetlen kivételt talán a versenyautó utcai változatának tekinthető, erősen limitált példányszámú 911 GT1 jelentette. 2004-ben már egy egészen más koncepcióval tért vissza a csúcsra a márka,
a Carrera GT a 969-essel szemben V10-es szívómotort, kézi váltót és hátsókerék-hajtást kapott.
A csúcstechnikájú szuperautóra egészen a plug-in hibrid hajtású, limitált szériás 918 Spyderig kellett várnunk.
A Porsche 969 egyetlen fennmaradt prototípusa a gyári raktárban található, ahonnan időnként előveszik a Porsche-múzeum időszaki kiállításaira.
A matt fekete példány elnagyoltságán látszik, hogy befejezetlen kísérleti példány, a 911-estől eltérő fényszóróival és a 959-esére hasonlító, de ideiglenes lámpákkal szerelt hátsójával. A 911-esét idéző műszerfalon pedig még mindig megtalálhatók a mérnökök feljegyzései a V8-as motor teszteléséről.