Követségi autónak általában kényelmes és elegáns limuzinokat szokás választani, de a katari nagykövetség inkább egy Renault 5 Turbót vett 1984-ben.

Igazán áttörő siker volt a Renault 5-ös, melyből a tizennégy éves gyártási periódus alatt több mint 5,5 millió példány készült. 1973-ban kicsivel, de lemaradt az Év Autója díjról, de a Renault 5-ös bebizonyította, hogy ezek a címek semmit nem érnek, hiszen évekig volt a legnépszerűbb autó Franciaországban, de globálisan is rengeteget adtak el belőle. Ez a fekete Renault 5-ös viszont messze nem átlagos autó, ez egy Renault 5 Turbo.

Rengeteg igényhez igazodott a Renault 5-ös, de mind közül a Turbo a legfinomabb falat.

Michel Bouénak megvolt a maga feladata házon belül, a szabadidejében pedig többek között a Renault 5-ös körvonalazódott. Ez az ötlet nem maradt az íróasztal fiókjában, mert a menedzsment meglátta benne a fantáziát, így Bouénak részletesen ki kellett dolgoznia a modellt, melyre eredetileg a teljes tetőoszlopon felfutó hátsó lámpákat tervezett. Az autó hivatalos bemutatóját 1972 januárjának végén tartották, nem sokkal később tervezőjét legyőzte a betegség.

Sportos változatok készültek korábban is a Renault 5-ösből, de mindnél radikálisabb a Turbo, melyben a motor a hátsó ülések helyére került, a karosszériát pedig irgalmatlanul kiszélesítették. Tökéletesen felismerhetőek az eredeti vonalak, valójában viszont Marc Deschamps és Marcello Gandini teljesen áttervezték az autót, hogy könnyebb legyen ralizásra alkalmas versenygépet faragni belőle.

Ezt az autót Katar párizsi nagykövetsége rendelte meg, és különleges kéréseik is voltak a Renaulthoz.

Al-Thani emír utasítására a középmotoros sportautót irizáló feketére fényezték és kézzel varrott bőrrel borították a műszerfalát. Utasterében a Turbo 1-ből származó sportülések vannak, a szélén fekete bőrrel, a középső részén pedig csíkos szövetkárpittal. Sötétített és elektromos ablakokkal, valamint elektromos külső tükrökkel is felszerelték. 1984. március 5-én hagyta el a gyárat, április 20-án  pedig már 126 CD 108 rendszámmal regisztrálták. Egészen 1999 októberéig maradt a katari nagykövetség tulajdonában, amikor 15 ezer kilométerrel az órájában eladták.

Közvetlenül az első ülések mögött van az 1,4 literes, négyhengeres turbómotor, mely 160 lóerős és 220 Nm nyomatéka van. A Renault 5 Turbo hátsó futóművét az Alpine A310 V6-tól örökölte, az ötfokozatú váltót pedig a Renault 30 TX-ből. Nem egy szokványos követségi autó, az biztos.

Ez is érdekelhet:

A francia autók csúcsa 1992-ből

Igazi időkapszula a kevesebb mint 4000 kilométeres, V6-os Renault 25 Baccara.

A francia jólét megfizethető autója – Renault Dauphine

Kényelmesebb, színesebb és gyorsabb autó kellett a franciáknak, de még mindig megfizethető áron. Ez a Renault Dauphine története.

Váratlan siker lett az első Renault Mégane Scénic

Nem vártak sokat a Scénictől a Renault-nál, végül nem tudtak belőle eleget gyártani.

Támogatott és ajánlott tartalmaink
További cikkeink a témában