Annyi kisautó alapra épített szabadidő-autót öntöttek ki magukból a gyártók mostanra, hogy megáll a kanál ebben a sűrű masszában. Hiába visszataszítóbbak, ezek a nagynak látszani akaró divatholmik mostanra kiszorították a tisztességes kisautókat. Nagy a küzdelem, szóval nincs könnyű dolga a frissített Renault Capturnek sem, hiszen rengeteg versenytárs van, itt valami hatalmasat kell villantani ahhoz, hogy valakinek éppen ez legyen a kívánatos.

Furcsa szerzet a Renault Captur, aminek arca a jövőbe néz, a végén pedig ott a múlt nyoma.

Nagy változáson ment keresztül a Renault formanyelve az elmúlt években, ezért a két korszak küszöbén egyensúlyozó Captur modellfrissített változata olyan, mintha egy régi modellre ráragasztották volna a Rafale orrát. Valójában éppen ez történt, hiszen a határozott élekkel rajzolt első lökhárító és a szögletes fényszórók megadják a modern alaphangulatot, oldalról és hátulról azonban ott vannak a lágy ívek, a homorú lemezek az ajtókon és a domborodó felületek a hátsó kerekek felett. A friss arccal és a régi testtel nem harmonikus a Captur formaterve.

Körben fekete betétek karcsúsítják és keltenek terepjárós hatást a 4,2 méter hosszú Capturön. Az RS Line helyett már Esprit Alpine nevű csúcsmodellen szürke betét díszeleg a nappali menetfények között. Átlátszó lett a lazán lemezbe hasított hátsó lámpák burája, az alatta lévő elemek pedig fehérek, ezért tényleg csak világítás közben veszi fel a piros színt. A váratlan finomsággal csukódó csomagtérajtaján már az új Renault embléma alatt sorakoznak a Captur felirat betűi, a jobb szélén pedig ott az E-Tech Hybrid kitűző is, mely az új hibrid hajtást jelöli.

Nem álltak tömött sorokban a Renault Captur konnektorról tölthető változatáért, mert ebben a méretosztályban nem igazán működik ez a drágán spórolós képlet, ezért inkább a sima hibrid vette át a helyét. A belépőmotor továbbra is a 999 köbcentis, háromhengeres turbós benzines, 90 lóerővel és hatfokozatú kézi váltóval. Ez a motor elérhető a Daciákban népszerű LPG-s kivitelben is. A következő lépcsőt az 1,3 literes, négyhengeres jelenti, majd mindennek a tetején ott a 145 lóerős rendszerteljesítményű és 206 Nm csúcsnyomatékú E-Tech Full Hybrid 1,6 literes, négyhengeres szívómotorral.

Mind közül egyértelműen a hibrid a legérdekesebb, ahol a szívó benzinmotor mellett egy 36 kW-os villanymotor és egy 18 kW-os indítómotor generátor van, ami egy 1,2 kWh-s akkumulátorból kapja az energiát. Kuplung nélküli automata váltója körmös kapcsolású szinkrongyűrűkkel csatlakozik a kihajtótengelyhez. Benne pedig négy fokozat jut a benzinmotornak és kettő a villanymotornak. A CMF-B platformra épülő Renault Captur elsőkerék-hajtású, elöl MacPherson, hátul pedig csatolt lengőkaros felfüggesztéssel.

Egyértelműen más a Renault műszaki tartalma, aminek takarékossága és működési kultúrája a menetpróba alapján nyomába sem ér a hatékonyabb hibrid rendszerű Toyota Yaris Crossnak vagy a Honda HR-V-nek, de így sem nehéz 6 liter/100 km-s átlagfogyasztás körül autózni a Captur E-Tech Full Hybriddel.

Nehéz eldönteni, hogy a Renault Captur utastere a frissítéssel letisztultabb vagy olcsóbb hatású lett.

Mert amíg korábban nagyon jól telepakolható fiókos kesztyűtartója volt, addig mostanra hagyományosra váltottak, az álló formátumú érintőkijelző alatt pedig három tekerőgombos klímavezérlő helyett egy telefonnak elég odú van. A váltókar konzolja úgy recseg, mint egy összegyűrt szatyor, de azért sem kedvelem, mert még mindig feleslegesen rabolja a helyet a lábtérből. Helyből éppen annyi van benne, amennyire egy kisautó alapokra épített SUV-ban szokott lenni, de azért messze van egy Škoda Kamiq tágasságától. A felfelé emelkedő övvonal miatt hátrafelé már egészen kicsik az üvegfelületek, ezért a térérzet sem adja vissza igazán, hogy a Capturben azért simán el lehet férni.

Kellemesebbé teszi a komor belteret az antracit színű, újrahasznosított anyagokból készült textil, melyből a műszerfalra is jutott. Az ülések kifejezetten kellemes tapintású anyagában még a Renault logója is felbukkan, a műszerfalon pedig ott a francia zászló. Ez a cérnaszálnyi nacionalizmus azonban ne tévesszen meg senkit, a Captur valójában a spanyolországi Valladolidban készül.

Praktikus, hogy a hátsó üléspad egy 16 centiméteres sínen tologatható, így akár több mint 130 literrel növelhető a csomagtartó. A katalógus szerint a sima Capturben akár 616 literre is bővíthető az ülések döntése nélkül. Mivel a csomagtartó alapból sem nagy, hiszen két apró kabinbőrönddel majdnem tele lehetett rámolni, én arra gyanakodnék, hogy a Renault valami speciális mérőeszközzel állapította meg ezt a két számmal nagyobb kombik szintjén mozgó számot.

Érdekes kontrasztban van egymással a Daciákból is ismerős régi kormány, az ősidők óta Renault-hoz tartozó hangerőállító bütyök a kormányoszlopon és az érintőképernyő mögött lévő legfrissebb fedélzeti rendszer, melyen Google alapú navigáció fut. Vezeték nélkül kapcsolódik az Apple CarPlay és az Android Auto is, a menüjében meg néhány perc után könnyű eligazodni és beállítani, hogy milyen vezetéstámogató rendszerek ne csipogjanak szüntelenül.

Madridban egyedül a 145 lovas hibrid változatot vezethettük, ami a ráérős gázreakció miatt távolról sem érződött ilyen erősnek. Országúton finom gázadásokon lehet csendesen suhanni a Renault Capturrel, de az olyan városi helyzetekben, mint a körfogalomba behajtás nagyon masszívan le kell taposni a pedált, hogy hosszúnak tűnő másodpercek után meglendüljön az autó. Ezekben a helyzetekben már a váltó is képtelen olyan észrevétlen maradni, mint a többiben, érezhetően rántja be a fokozatokat, de a gyorsulás ennek ellenére komótos marad.

Stabilan fordult és szépen csillapított a Captur futóműve a spanyol vidéki utakon, de Madrid töredezettebb utcáin néha olyan kellemetlenül ütött fel a hátsó kerék, hogy a driven.hu-s Kolossal azt hittük, hogy beköszön a teljes hátsó híd mögénk. Mivel erre mások nem panaszkodtak ilyen indulatosan a vacsoránál, ezért simán lehet, hogy egy nehezebb sorsú tesztautót fogtunk ki.

Van takarékosabb, van tágasabb és mindig lesz olcsóbb is a Capturnél, de ez nem számít, ha tetszik.

Ahol megfoghatja rengeteg ellenfelét a Renault Captur, az éppen az ára. Az árlistát viszont még nem tették közzé, így azt sem tudjuk, hogy a frissített változat hol helyezkedik el ezen a végeláthatatlannak tűnő skálán.

Érdekes a Renault hibrid hajtása, de a Captur szerintem a belépőmotorokkal tud igazán jó ajánlatot tenni azoknak, akiknek bejön a formája. A Renault kis szabadidő-autója egyik paraméterében sem mutat igazán kiemelkedőt, mégis eladtak már belőle több mint kétmillió darabot, tehát ez aligha számít.

Ez is érdekelhet: